SZMSZ

A Gyulaffy László Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola szervezeti és működési szabályzata

Az intézmény neve: Gyulaffy László Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola

8412 Veszprém – Gyulafirátót
Vízi utca 24.
OM azonosító: 037040

Tartalom

1. A Szervezeti és Működési Szabályzat általános rendelkezései, a szervezeti és működési szabályzat hatálya

2. Az intézmény adatai

3. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása

3.1. Az iskola szervezete – Iskolavezetőség

3.2. A vezetők közötti feladatmegosztás. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek működésére vonatkozó általános szabályok

3.3. Az intézményvezető közvetlen munkatársai

3.4. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje

3.5. Az iskolavezetés

4. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével

4.1. Az iskolai közösség

4.2. Az iskolai alkalmazottak közössége

4.3. A nevelők közösségei

4.4. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama

4.5. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása

4.6. A pedagógusok munkaidejének kitöltése

4.7. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

4.8. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje

4.9. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje

4.10. Munkaköri leírásminták

4.11. A nevelők szakmai munkaközösségei

4.12. A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai

4.13. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok

4.14. A szülői szervezet (közösség)

4.15. A tanulók közösségei

4.16. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása

4.17. Tájékoztatás az intézmény dokumentumairól

5. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai

6. Az iskola működési rendje

6.1. A belépés és a benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel

6.2. Az iskolával jogviszonyban nem állók belépésének és benntartózkodásának részletes szabályai

7. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások

8. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok

9. A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének rendje

9.1. A pedagógiai munka ellenőrzése

10. Az iskolai könyvtár működési rendje: a könyvtár szervezeti és működési szabályzata

11. A mindennapi testedzés formái

11.1. A mindennapos testnevelés szervezése

12. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása

13. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén: védő-óvó előírások

13.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén

14. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők: Tűzriadó terv, Bombariadó terv

15. A fegyelmi eljárás rendje

15.1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás rendje

16. Az iskolai tankönyvellátás rendje

17. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési és hitelesítési rendje

18. Az iskola hagyományok ápolása és az ünnepek rendje

18.1. Intézményünk legmagasabb díjai

19. Záró rendelkezés

20. Mellékletek

20.1. A Gyulaffy László Általános Iskola könyvtárának gyűjtőköri szabályzata

20.2. Adatkezelési szabályzat

20.3. Az intézmény szervezeti ábrája

20.4. Bombariadó-terv

20.5. Munkaköri leírás-minták

20.6. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata

1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETIÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA

A szervezeti és működési szabályzat előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező.

Az elfogadás tényét a nevelőtestület 2014. október 18-án tartott nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve, valamint az ahhoz csatolt jelenléti ív igazolja.

2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI

Az iskola neve: Gyulaffy László Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola

Székhelye és címe: 8412 Veszprém-Gyulafirátót, Vízi u. 24.

Az intézmény OM azonosítója: 037040

Alapító szerve: Emberi Erőforrások Minisztériuma

Alapítói jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere

Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia u. 3.

Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 32.

Típusa: általános iskola

Maximális tanulólétszám: 448 fő

Köznevelési és egyéb feladata: általános iskolai nevelés-oktatás

nappali rendszerű iskolai oktatás

alsó tagozat, felső tagozat

nemzetiségi nevelés-oktatás (nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás)

integrációs felkészítés

képesség-kibontakoztató felkészítés

iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel

A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga

Helyrajzi száma: 129

Hasznos alapterülete: bruttó 2350 nm

Intézmény jogköre: ingyenes használati jog

KLIK jogköre: ingyenes használati jog

Működtető neve: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata

Működtető székhelye: 8200 Veszprém, Óváros tér 9.

Az intézmény hosszú és körbélyegzőjének hivatalos szövege:

Gyulaffy László Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola

8412 Veszprém-Gyulafirátót, Vízi u. 24.

3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA
3.1.Az iskola szervezete – Iskolavezetőség

Az iskolavezetőséget az igazgató, valamint az általános igazgatóhelyettes, az intézményegység-vezető, a szakszervezeti vezető, a közalkalmazotti tanács elnöke, a diákönkormányzatot segítő tanár és a munkaközösség-vezetők alkotják.

Az iskola egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra szól.

Az intézmény vezetője évente elkészíti a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét.

Utalványozásra és kötelezettségvállalásra az iskola igazgatója, illetve akadályoztatása estén az általános helyettes és a nemzetiségi tagozat vezetője jogosult a tárgyévi előirányzat mértékéig. Az utalványozás csak a KLIK ellenjegyzésével érvényes.

A jóváhagyott költségvetés felett teljes jogkörrel a fenntartó, az üzemeltető és a működtető intézmények rendelkeznek.

3.2.A vezetők közötti feladatmegosztás. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek működésére vonatkozó általános szabályok

Az iskola egyszemélyi felelős vezetője az igazgató. Az intézmény működésének alábbi részterületei közvetlen irányítása alá tartoznak:

– a KLIK-től delegált munkáltatói jogok gyakorlása

– továbbtanulás, iskolaválasztás

– gyermek- és ifjúságvédelem

– iskolai könyvtár

– jogszabályok nyilvántartása

– a munkaközösségek munkájának segítése

– a szaktárgyi munka segítése

– továbbképzések

– sport és testi nevelés

– iskolai egészségügy

– a diákönkormányzat és más ifjúsági szervezetek tevékenységének támogatása

– kapcsolattartás a szülői munkaközösséggel

– beszerzések és szertárfejlesztések koordinálása

– külső kapcsolatok fejlesztése

– a munkaterv elkészítése

– beszámolók készítése

– a tantárgyfelosztás koncepciójának kidolgozása

– nevelési értekezletek tartása

– felügyeli a kötelezettségvállalásokat

– igazolja a szakmai teljesítést és utalványoz.

Az iskola irányítását az igazgató az általános igazgatóhelyettessel és az intézményegység-vezetővel közösen végzi.

3.3.Az intézményvezető közvetlen munkatársai

Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el.

Az igazgató közvetlen munkatársai:

· az általános igazgatóhelyettes, valamint az intézményegység-vezető

· az iskolatitkár.

Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

Az iskolatitkár hatásköre és felelőssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra.

Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök

Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat:

az általános igazgatóhelyettes és az intézményegység-vezető számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát
az általános igazgatóhelyettes és az intézményegység-vezető számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát

A helyettesek a pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli munka irányításának megosztásában az alábbiakért felelősek:

– irattár kezelése

– nyomtatványok

– tanulók nyilvántartása

– bizonyítványok, anyakönyvek kezelése

– másodlatok kiadása

– osztály- és napközis naplók ellenőrzése

– túlórák és helyettesítések összesítése, jelentése

– nevelők ügyeleti beosztása

– nevelők helyettesítéséről való gondoskodás

– statisztikák és órarendek elkészítése

– a tanórán kívüli egyéb foglalkozások segítése, ellenőrzése

– nevelési értekezletek tartása.

A felsorolt ügyviteli feladatok ellátásában közvetlenül irányítják az iskolatitkárt.

A helyettesítésekről való gondoskodást, valamint a túlórák és helyettesítések összesítését közösen végzik.

Az intézményegység-vezető tervezi, szervezi és ellenőrzi a tagozat működését, segíti a németet idegen nyelvként tanulók és tanítók munkáját is. A fentiek megvalósítása érdekében véleményt mond a német nyelvszakos nevelők közalkalmazotti jogviszonyának létesítésével és megszüntetésével kapcsolatban. Véleményt mond az e körbe tartozó nevelők munkájáról. Ösztönzi és támogatja továbbképzésüket, továbbtanulásukat annak érdekében, hogy a Köznevelési törvényben meghatározott képesítési feltételeknek megfeleljenek. Óra- és foglalkozás-látogatásokat végez, bemutató foglalkozásokra ösztönöz és bemutató foglalkozásokat tart a nemzetiségi német nyelv és irodalom, a német nyelv és irodalom, valamint a népismeret műveltségi területeken. Gondoskodik e területekkel kapcsolatos felmérések összeállításáról, lebonyolításáról és értékeléséről. Elvégzi a német nemzetiségi oktatással kapcsolatos adminisztratív feladatok ellenőrzését. (pl. bizonyítványok, anyakönyvek, vizsgajegyzőkönyvek stb.)

Együttműködik a helyettesítésről történő gondoskodás és helyettesítések összesítése területén az igazgatóhelyettessel. Vezeti (minden dolgozó vonatkozásában) a helyettesítési naplókat.

Naprakész állapotban vezeti a német nemzetiségi nyelvoktatásra vonatkozó adatokat. Figyelemmel kíséri a szakmódszertani kiadványokat, és azokról nevelőtársait is tájékoztatja. Működési területén javaslatot tesz a pedagógiai program korrekciójára, a szaktanterem fejlesztésére és a könyvtári állomány gyarapítására. Részt vesz a tantárgyfelosztás és az órarend összeállításában. Javaslatot tesz a nemzetiségi támogatások felhasználására.

Kapcsolatot tart más nemzetiségi intézményekkel. Új kapcsolatokat keres német nyelvterületeken működő iskolákkal és egyéb intézményekkel.

Támogatja és irányítja a működési körébe tartozó nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat, különös tekintettel a hagyományok ápolására.

Az általános igazgatóhelyettest és az intézményegység-vezetőt a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával a KLIK igazgatója bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás öt évre szól. A tantestület az igazgatóhelyettes személyéről nyílt szavazással nyilvánít véleményt Az általános igazgatóhelyettes és az intézményegység-vezető feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért.

3.4.Az intézményvezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje

Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti.

Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes távollétében az intézményegység-vezető, az ő távollétében az intézményben tartózkodó legmagasabb besorolású (fizetési osztály-fizetési fokozat) közalkalmazott helyettesíti a magasabb vezetőt. Az általános igazgatóhelyettes és az intézményegység-vezető távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő hatáskörébe tartozik.

Az intézmény vezetője, helyettese, az intézményegység-vezető és az iskolatitkár kapcsolattartása folyamatos. Az iskolavezetés havonta rendszeresen tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az iskolavezetőségi megbeszélést az igazgató vezeti. A szűkebb iskolavezetés (igazgató és helyettesei) hetente munkamegbeszélést tartanak az aktuális feladatokról. Ennek időpontját évente a munkatervben kell meghatározni.

3.5.Az iskolavezetés

¨ az igazgató

¨ az általános igazgatóhelyettes és az intézményegység-vezető

¨ a szakmai munkaközösségek vezetői

¨ munkahelyen képviselettel rendelkező szakszervezet tisztségviselői

¨ a közalkalmazotti tanács elnöke és tagjai

¨ a diákönkormányzatot segítő pedagógus

Az iskolavezetés az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége rendszeresen (havonta egy alkalommal) tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről a témától függően írásban emlékeztető készül. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti.

Az iskola vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési tervben foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

Az iskola dolgozói

Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban a KLIK elnöke, az ISZSZ és a VKSZ Zrt. alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.

Az iskola szervezeti egységei

Az iskola szervezeti egységei: alsó tagozat, felső tagozat. A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll:

¨ felső tagozat – felsős munkaközösség-vezető

¨ alsó tagozat – alsós munkaközösség-vezető

Az iskola szervezeti felépítésének vázlata a mellékletben olvasható.

4. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNYVEZETÉSÉVEL
4.1.Az iskolai közösség

Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják.

Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

4.2.Az iskolai alkalmazottak közössége

Az iskolai alkalmazottak közösségét a KLIK, az ISZSZ, a VKSZ Zrt., a Cserhát Kft., a Nevelési Tanácsadó, valamint a Bárczi Gusztáv Általános Iskola és EGYMI kihelyezett dolgozói alkotják.

4.3.A nevelők közösségei
A nevelőtestület

A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő alábbi felsőfokú végzettségű dolgozók:

¨ könyvtáros

A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik.

A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben.

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:

¨ tanévnyitó értekezlet

¨ tanévzáró értekezlet

¨ félévi és év végi osztályozó értekezlet

¨ két alkalommal nevelési értekezlet.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 30 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja.

A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint:

¨ A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van.

¨ A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másképpen nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

¨ A nevelőtestület személyi kérdésekben – az érintett személy kérése vagy a nevelőtestület többségének döntése alapján – titkos szavazással dönt.

¨ A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a testület egy része (többnyire az azonos beosztásban dolgozók) vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet például az egy osztályban tanító pedagógusok értekezlete, amely a magasabb évfolyamba lépésről, a tanulói kitüntetésekről dönt.

A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni.

4.4.A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama

Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők.

A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák általában délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában 16.00 óráig be kell fejezni.

A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják.

Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik.

4.5.A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása

Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát.

A pedagógusok napi munkaidejüket – a magasabb jogszabályok, az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában szerdai napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók.

4.6.A pedagógusok munkaidejének kitöltése

A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik:

a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra

b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra

A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak:

a) a tanítási órák megtartása

b) iskolai sportköri foglalkozások

c) énekkar, szakkörök vezetése

d) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.)

e) magántanuló felkészítésének segítése

f) könyvtárosi feladatok

A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni.

A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az általános igazgatóhelyettes rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi.

A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők

a) a tanítási órákra való felkészülés

b) a tanulók dolgozatainak javítása

c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése

d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, a helyettesített órák vezetése

e) pótvizsgák, osztályozó vizsgák lebonyolítása

f) kísérletek összeállítása

g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése

h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása

i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok

j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken

k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése

l) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása

m) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása

n) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken

o) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken

p) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor

q) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése

r) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel

s) részvétel a munkaközösségi értekezleteken

t) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés

u) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében

v) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés

w) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása

x) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása

Az intézményben, illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása

A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az iskolában kötelesek ellátni mindazokat a feladatokat, amelyeket a felsoroltak közül csak az intézményben lehet elvégezni.

Az intézményen kívül végezhető feladatok:

Az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a Köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.

4.7.Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az általános igazgatóhelyettes, illetve az intézményegység-vezető állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.

A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni.

Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az általános igazgatóhelyettestől, illetve az intézményegység-vezetőtől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes és az intézményegység-vezető engedélyezi.

A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani.

A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes, az intézményegység-vezető és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után.

A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.

4.8.A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje

A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll.

Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. A nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok (heti 8 órában) ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie.

Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható. Ebben az esetben a munkaidő-nyilvántartás szabályai a következők:

A pedagógusok munkaidejének nyilvántartására szolgáló adatlapot – a mindenkor hatályos jogszabályi előírások követésével – az igazgató jóváhagyásával az igazgatóhelyettes és az intézményegység-vezető készíti el.

Minden pedagógus köteles napi gyakorisággal pontosan vezetni saját munkaidő-nyilvántartó lapját, a hónap utolsó napján az aláírt nyilvántartó papírokat az igazgatóhoz általános igazgatóhelyetteshez, illetve az intézményegység-vezetőhöz köteles eljuttatni.

A heti munkaidő minden teljes állásban kinevezett pedagógus számára 40 óra, ennek túlteljesítésére és alulteljesítésére sincs lehetőség.

4.9.Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje

Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében a munkáltatójuk állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató véleményének kikérésével a munkáltatójuk készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmények vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét a munkáltató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető javaslatára a munkáltató szóbeli vagy írásos utasításával történik.

4.10. Munkaköri leírásminták

Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja.

4.11. A nevelők szakmai munkaközösségei

Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:

¨ alsó tagozatos

¨ felső tagozatos

¨ magyar szakosok munkaközössége

A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek.

4.12. A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai
¨ Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.

¨ Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább félévi gyakorisággal beszámoltatja.

¨ A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.

¨ Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat

¨ Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket (saját hirdetésű megyei versenyként a Gyulaffy szavaló,-, rajzversenyt, valamint a Gyulaffy-olvasópályázatot szervezzük meg), háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából.

¨ Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.

¨ Szervezik a pedagógusok továbbképzését.

¨ Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát.

¨ Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák kérdéssorait, ezeket fejlesztik és értékelik.

¨ Javaslatot tesznek a szakmai előirányzatok felhasználására.

¨ Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására.

¨ Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól félévente referál az intézmény vezetőinek.

¨ Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.

¨ Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. Az informatikát tanító pedagógusok, valamint az interaktív táblát használó kollégák munkájuk támogatására egy-egy teremhez kötődő laptopot kapnak az iskolában történő használatra. Ezeket a számítógépeket az iskolában kell tartani és használni, egyedi esetben – írásos munkáltatói engedéllyel – a laptopokat a pedagógusok otthonukban is használhatják. Nem szükséges engedély a tanári laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor.

¨ A szakmai munkaközösség tagjai ötévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre.

¨ A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról.

A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje

Évente legalább két alkalommal közös megbeszéléseken keresnek megoldást az adott tanév munkatervében meghatározott problémára, illetve alkalmi megbeszéléseken konzultálnak a más munkaközösséghez tartozókkal.

Munkaterveikben és év végi beszámolóikban adnak számot a nevelőtestületnek az elvégzett munkáról.

Évente közös nevelési értekezleten fejtik ki véleményüket, egyeztetik álláspontjaikat, képviselik a munkaközösség tagjainak véleményét.

A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek.

Az iskolánkban működő három munkaközösség rendszeres kapcsolattartással és alkalmi megbeszéléseken egyezteti a feladatokat, közös programokat dolgoz ki, illetve segíti egymás munkáját.

A felső tagozatos munkaközösség tagjai az alsóban tanító tanárokkal évek óta sikeresen munkálkodnak a tagozatok közti átmenet megkönnyítésén. Visszajelzéseket kérnek és várnak a kollégák egymástól, illetve átadják a birtokukban lévő információkat, megkönnyítve ezzel kollégáik dolgát.

A magyar szakos munkaközösség betölti a tagozatok közti kapcsolattartó szerepét. Együtt szervezik a versenyeket, a felkészítéseket, a műsorokat, az ünnepségeket a többi munkaközösségben tevékenykedő kollégával.

A munkaközösségek egy-egy iskolai szintű feladat megvalósítása céljából vállvetve dolgoznak a tanulók érdekében.

Egy-egy feladat sikeres megvalósítása érdekében más intézmények munkaközösségeivel is kapcsolatot tartunk.

A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai

· Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.

· Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.

· Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.

· Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.

· Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; lehetőség szerint a munkaközösség minden tagjánál órát látogat.

· Az igazgató megbízására szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének.

· Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül.

· Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára.

· Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie.

· Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.

4.13. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok

Az iskolai munka aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján.

Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató jelöli ki.

Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgató jelölte ki, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet.

Az alkalmi munkacsoport feladatait a nevelőtestület vagy az igazgató határozza meg (a csoportot választó, illetve kijelölő). Eltérő megállapodás hiányában a munkacsoport döntési rendjére a nevelőtestület döntési rendjére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

4.14. A szülői szervezet (közösség)

Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet (közösség) működik.

Az osztályok szülői szervezeteit (közösségeit) az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják.

Az osztályok szervezetei (közösségei) a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják:

¨ elnök

¨ elnökhelyettes.

Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez.

Az iskolai szülői szervezet (közösség) legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet (közösség) vezetősége. Az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőségének munkájában az osztály szülői szervezetek (közösségek) elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt.

Az iskolai szülői szervezet (közösség) legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői értekezlet.

Az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetősége az iskolai szülői értekezletet a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai szülői szervezet (közösség) alábbi tisztségviselőit:

¨ elnök

¨ elnökhelyettes.

Az iskolai szülői szervezet (közösség) elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot.

Az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetősége, az iskolai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

Az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőségét az iskolai szülői értekezlet az iskola igazgatójának tanévenként 3 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól , tevékenységeiről.

Az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg:

¨ megválasztja saját tisztségviselőit

¨ kialakítja saját működési rendjét

¨ az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét

¨ képviseli a szülőket és a tanulókat a Köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében

¨ véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzatát

¨ véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben

Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet az SZMSZ véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel:

A Köznevelési törvényben biztosított egyetértési és véleményezési jogon felül az SZMSZ az alábbi jogokat biztosítja:

¨ A szülői szervezet kezeli a diákönkormányzat pénzeszközeit. Többek között ebből biztosítják a különböző iskolai versenyek díjazását.

¨ Véleményezési joggal rendelkezik a Gyulaffy-díj odaítélésében.

¨ A szülői szervezetnek az intézmény lehetőséget biztosít arra, hogy a farsangi és egyéb iskolai rendezvényeken büfét működtessen, tombolát árusítson. Az így befolyt összeget a szülői szervezet saját bevételeként kezeli.

4.15. Az intézményi tanács

Az Intézményi Tanács működési köre:
Az Intézményi Tanács ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára jogszabály ír elő.
Az Intézményi Tanács dönt
– működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról,

– tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá

– azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az Intézményi Tanácsra átruházza.

Az Intézményi Tanács véleményt nyilváníthat az oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.
Ki kell kérni az Intézményi Tanács véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása, továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt.
Az intézményi munkaterv határozza meg az intézményi tanév helyi rendjét. Ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri az Intézményi Tanács véleményét is.
A nevelési-oktatási intézményben folyó – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 4. § (4) bekezdésében szabályozott – fakultatív hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni az Intézményi Tanács véleményét.
Az Intézményi Tanács kezdeményezésére az Iskola igazgatója köteles nevelőtestületi értekezletet összehívni.
Az Iskola szervezeti és működési szabályzatában (SZMSZ) kell meghatározni az Intézményi Tanács, valamint az Iskola közötti kapcsolattartás formáját, rendjét.
A jogszabályban meghatározottakon túl felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, az Intézményi Tanács részére érkezett leveleket.
Az Intézményi Tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az Iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az intézmény működését.
Az Intézményi Tanács tagjainak jogai és kötelezettségei:

Javaslattétel, állásfoglalás az Intézményi Tanács munkarendjének kialakításánál.
Kezdeményezhetik általuk fontosnak tartott kérdések megtárgyalását az Intézményi Tanács ülésein.
Kezdeményezhetik az Intézményi Tanács összehívását.
Az Intézményi Tanács döntésétől eltérő álláspontjukat jegyzőkönyvben rögzíthetik.
Indoklással bírálatot gyakorolhatnak az Intézményi Tanács működésével kapcsolatban.
Az Intézményi Tanács ülésein személyesen részt kell venniük, képviselik az őket delegáló szervezetet, csoportot az Intézményi Tanács ülésein.
Az Iskola vezetésével egyeztetett időpontban joguk van az Iskola működését érintő bármilyen dokumentumba való betekintésre.
Az Intézményi Tanács tagjai tevékenységük során a tudomásukra jutott szolgálati titkot megőrzik.
Az Intézményi Tanács tagjai a tevékenységük során tudomásukra jutott adatokat, tényeket csak a Gyulaffy László Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola jó hírének, valamint jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, illetve a közalkalmazottak személyiségi jogainak megsértése nélkül hozhatják nyilvánosságra.

4.16. A tanulók közösségei
Az osztályközösség

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik.

Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg:

¨ 2 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe

Az iskolai diákönkormányzat

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az intézmény helyiségeit minden tervezett és pedagógus által felügyelt program idejére igénybe veheti.

Az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat vezetősége titkos szavazással választja meg egyszerű többséggel.

Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.

Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik.

Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja.

Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. A nevelőtestület határozattal felhatalmazhatja a diákönkormányzatot segítő tanárt, hogy a diákönkormányzat hivatalos ügyei tekintetében aláírási jogkörrel rendelkezzen.

Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 2 alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtási tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés 1 tanév időtartamra a tanulók javaslatai alapján 1 fő diákképviselőt választhat.

4.17. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása
Az igazgatóság és a nevelőtestület

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg.

A kapcsolattartás fórumai:

¨ az iskolavezetőség ülései

¨ a különböző értekezletek

¨ megbeszélések.

Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg.

Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez.

Az iskolavezetés tagjai kötelesek:

¨ az iskolavezetés ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól

¨ az irányításuk alá tartozó pedagógusok kéréseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az iskolavezetőség felé.

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével és a szülői munkaközösséggel.

A nevelők és a tanulók

A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról

¨ a diákönkormányzatot segítő tanár az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén

¨ a diákközgyűlésen évente legalább 2 alkalommal

¨ a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan

¨ az osztályfőnökök: az osztályfőnöki órákon tájékoztatják.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell.

A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolai szülői munkaközösséghez fordulhatnak.

A nevelők és a szülők

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról

az igazgató:

¨ a szülői szervezet (közösség) vezetőségi ülésén évi 3 alkalommal

¨ az osztály szülői értekezleten tanévenként 2 alkalommal

¨ a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül

¨ az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül

¨ az iskola honlapján

az osztályfőnökök:

¨ az osztály szülői értekezleteken

¨ fogadóórákon

¨ tájékoztató füzeten keresztül

¨ elektronikus úton

¨ az iskola honlapján tájékoztatják.

A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:

¨ családlátogatások

¨ szülői értekezletek

¨ a nevelők fogadóórái évente két alkalommal délután, hetente egy órában az egyéni fogadóórákon délelőtt

¨ a nyílt tanítási napok

¨ az írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, illetve ellenőrző könyvben vagy levélben

A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza.

A szülők és a tanulók a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői szervezethez fordulhatnak.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolai szülői munkaközösséggel.

4.18. Tájékoztatás az intézmény dokumentumairól

A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint általános igazgatóhelyettesétől és intézményegység-vezetőjétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.

Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg:

¨ az iskola fenntartójánál

¨ az iskola irattárában

¨ az iskola könyvtárában

¨ az iskola tanári szobájában

¨ az iskola honlapján

¨ az iskola igazgatójánál, az általános igazgatóhelyettesnél, illetve az intézményegység-vezetőnél.

A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.

A házirend egy-egy példánya megtekinthető:

¨ az iskola irattárában

¨ az intézmény honlapján

¨ az iskola könyvtárában

¨ az iskola tanári szobájában

¨ az iskola igazgatójánál

¨ az iskola igazgatóhelyettesénél és az intézményegység-vezetőnél

¨ az osztályfőnököknél

¨ a diákönkormányzatot segítő nevelőnél

¨ az iskolai szülői szervezet vezetőjénél.

A házirend egy példányát – a Köznevelési törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

5. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

KLIK

VMJV Önkormányzata

Eplény Önkormányzata

ISZSZ

MÁK

VKSZ Zrt.

Cserhát Kft.

A munkakapcsolatok megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.

Intézményünkben ápoljuk a szűkebb és tágabb környezetünkhöz fűződő kapcsolatainkat. E kapcsolatok keretében felmérjük az iskolával szemben támasztott igényeket és elvárásokat. Felmérjük továbbá azokat a lehetőségeket, melyeket ezek az intézmények és szervezetek az iskola nevelési célkitűzéseinek megvalósításában nyújthatnak.

Az iskolavezetés rendszeres kapcsolatban áll fenntartóinkkal, a városrész elöljárójával, ill. a város képviselő-testületének helyi tagjaival. Az iskola igazgatója képviseli intézményünket a gyulafirátóti részönkormányzat havi megbeszélésein. Az intézményvezető évente beszámol Eplény képviselőtestületi ülésén az iskolai munkáról.

A Veszprémi Német Nemzetiségi Önkormányzat

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy aktívan bekapcsolódjunk az Önkormányzat által szervezett programokba.

A népismeret oktatásának kereteit is felhasználva kiemelten kezeljük a német nemzetiségi hagyományok ápolását. A Gizella Napokon minden évben részt veszünk, hisz fontos számunkra a nemzetiségek identitásának erősítése.

Szeretnénk a törvényi változások gyakorlati megvalósításában is együttműködni, egymás véleményét megismerni, a további szoros kapcsolatot ápolni.

A német szakos kollégák részt vesznek a Veszprémi Német Iskolaegyesület munkájában.

A tanév során mi is meghívjuk az önkormányzat tagjait programjainkra és ünnepségeinkre.

A Gyulafirátóti Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület

Iskolánk német nemzetiségi tagozata és az egyesület kiváló kapcsolatot ápol. Rendszeresen részt veszünk egymás rendezvényein, és közös programokat is szervezünk. A hagyományápolás területén egymást segítjük.

Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és erkölcstanoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatásokon való részvétel a tanulók számára választható. Aki ezen nem kíván részt venni, erkölcstanoktatásban részesül. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

Rendszeres kapcsolatot tartunk azokkal az egyházakkal, ill. hitoktatókkal, melyek hit- és erkölcstanoktatásban részesítik tanulóinkat.

A helyi művelődési házzal, melynek létesítményeit az iskola időnként igénybe veszi, illetve rendezvényeit tanulóink látogatják.

A rátóti, kádártai és eplényi óvodával, melyekben szülői igényként merül fel az intézményünkben folyó munkával kapcsolatos évenkénti tájékoztatás egy szülői értekezlet formájában. E három óvodai nevelőtestülettől megkérjük a gyermekvédelemmel kapcsolatos információkat, és fogadjuk az iskolába látogató csoportokat.

Intézményünk igénybe veszi a KÖRPI szolgáltatásait. (Továbbképzések, médiatár, feladatbank, szaktanácsadói segítségnyújtás stb.) Ezek konkrét formáit évente a munkatervben, illetve a továbbképzési és beiskolázási tervben rögzítjük.

A rendőrség, az iskolarendőr

A helyi megbízott eddig is tevékenyen részt vett az iskolai életben: a bűnmegelőzés, a gyermekeknek tartott előadások, a szabadidős tevékenységek területén működtünk együtt. Ezt a kapcsolatot továbbra is ápolni szeretnénk:

§ Az iskola rendőre program

§ DADA-program

§ Kerékpár-ellenőrzési program

§ Egyéb rendezvények

A polgárőrség

A polgárőrség vezetőjével folytatott megbeszélés alapján a szervezet tagjai segítik óvni és védeni intézményünk értékeit, illetve meghívást kapnak a mindennapjainkat színesítő programjainkra.

A Gyulafirátótért Közhasznú Egyesület

Továbbra is részt veszünk a városrészben szerkesztett újság kiadásának előkészítésében.

Szívesen veszünk részt az általuk szervezett programokban.

Nevelési Tanácsadó

Évek óta nagyon jó kapcsolatot tartunk fenn a Nevelési Tanácsadó szakembereivel. Gyakran fordulunk hozzájuk tanácsért, illetve egyre több esetben küldünk a Tanácsadóba vizsgálatra tanulókat. Ennek keretében tudjuk napra készen az SNI, illetve BTM-es gyerekekkel való foglalkozáshoz az adatokat rögzíteni, valamint a nekik szervezett egyéni foglalkozásokat lebonyolítani. Munkánkat logopédus és iskolapszichológus segíti. Ők a Nevelési Tanácsadó munkatársai.

Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Nemcsak a tanulók vizsgálatában, hanem a jogszabályok értelmezésében is segítséget nyújtanak számunkra. Útmutatásuk alapján sok tanulási nehézséggel vagy magatartási problémákkal küzdő kisdiák juthatott az iskolai oktatás során egyre nagyobb sikerélményhez. Az általuk előírt külön foglalkozást tanulóinknak a Bárczi Gusztáv Általános Iskola és EGYMI dolgozói biztosítják: gyógypedagógus és gyógypedagógiai asszisztens foglalkozik a rászorulókkal.

Az intézmény tájékozódik a város közművelődési intézményeinek programjairól. Az iskolavezetés gondoskodik a rendszeresen érkező információknak a nevelőkhöz és a tanulókhoz történő továbbításáról (körözvény, hirdetőtábla, faliújság, sulirádió).

A tanulók rendszeres sportolása, testi nevelése érdekében kapcsolatot tartunk a helyi sportkörökkel. Alkalmanként igénybe vesszük a városrész sportpályáját.

Közösségünk arra törekszik, hogy a Gyulaffy Napok keretében megrendezésre kerülő programok révén rendszeres kapcsolatot alakítson ki az érdeklődő iskolákkal.

Az intézmény igyekszik támogatókat szerezni a Gyulaffy Alapítvány számára, és kihasználja az alapítvány nyújtotta lehetőségeket nevelési céljaink megvalósításához.

Az iskola a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ebből a célból a Gyermekjóléti Szolgálat szakreferenseivel évente több alkalommal megbeszélést tartunk. Ezen szükség esetén részt vesz az iskola részéről az igazgató, az általános igazgatóhelyettes és az érintett osztályfőnök. A rendszeres találkozásokon kívül szükség szerint közös esetmegbeszéléseket tartanak.

A Gyermekjóléti Szolgálat segítséget nyújt a tanulók igazolatlan hiányzásainak megszüntetésében is. Ha az iskola értesítése eredménytelen marad, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az igazgató a szolgálat közreműködését igénybe véve keresi meg a tanuló szülőjét, illetve a jogszabályokban előírtak szerint jár el.

Az iskola kapcsolatot tart a városrészünkben működő családi ház nevelőotthonnal. A nevelőotthonból hozzánk járó tanulók érdekében az általános igazgatóhelyettes és az érintett osztályfőnökök szükség szerinti gyakorisággal lépnek érintkezésbe az említett intézmény képviselőjével.

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős.

A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az illetékes egészségügyi dolgozókkal:

¨ Iskolaorvos

¨ Védőnő

¨ Gyermekfogászat

Segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcsolattartás részletes módját a szervezeti és működési szabályzat szabályozza.

A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős.

Az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.

6. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE

Az intézmény nyitva tartása munkanapokon az óvodai csoport számára 6-17 óráig, az iskola tanulói és nevelői számára 7.00-17.00-ig tart. Kapunyitás 6 órakor, zárás általában 17 órakor történik.

Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon általában zárva tartjuk. Rendezvények esetén a szokásostól eltérő nyitva tartást az igazgató engedélyezi. A szülőknek a nyitva tartással kapcsolatos igényeit évente szeptemberben felmérjük. Amennyiben 10-nél többen kérik a korábbi nyitást, a tanulók számára gyülekezőhelyül a zsibongót jelöljük ki, és nevelői felügyeletről reggel 7 órától gondoskodunk. A korábbi nyitást írásban kell kérni.

A hivatalos ügyek intézése ¾ 8 és 16:00 óra között történik. A tanítás kezdete általában 8 óra. Ezt megelőző időpontban foglalkozást csak a szülői munkaközösség egyetértésével lehet kezdeni.

Intézményünk fenntartónk döntése alapján helyet biztosít a városrészben működő a Kastélykert Óvoda egy csoportjának.

Az óvoda – a két intézmény közötti megállapodás alapján – használja a földszinten, a tornatermi folyosón kialakított csoportszobát és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket.

Az intézményben elhelyezett óvodai részleg, a Kastélykert Óvoda különálló egysége, mely szakmailag teljesen független az iskolától.

Működésével kapcsolatban felmerülő közüzemi költségek megosztását a két intézmény közötti megállapodás rögzíti. A számlák részarányos kiegyenlítéséről az ISZSZgondoskodik.

Az óvodai csoport nevelői és egyéb dolgozói, valamint a gondozott gyermekek és azok szülei kötelesek megismerni és betartani az iskola házirendjét, szervezeti és működési szabályzatát és egyéb szabályzatait.

Az intézmény egyéb dolgozóinak munkaidő beosztását a munkáltatójuk írásban közli. Munkaidő-nyilvántartásuk az adott feladathoz tartozó előírások szerint történik.

Tanítási órákat az iskolaépületben, a szabadtéri tanteremben, a sportpályákon – ill. tanulmányi séták, üzemlátogatások, erdei iskola keretében – a szabadban vagy más intézményben tartunk.

A tanítási órák általában 45 percesek. Közöttük szünet van. Minden szünet 15 perces. A tanulók érkezésének, távozásának és az óraközi szüneteknek a rendjét a Házirend szabályozza.

Az órák egy része tömbösítve is megtartható. (Rajz, környezetismereti séták, könyvtárhasználati órák stb.) Ha a tömbösítés miatt az óraközi szünet a csengetési rendtől eltérően alakul, a tömbösítést végző nevelő köteles a tanulók felügyeletéről gondoskodni.

Az alkalmi óracseréket az igazgató vagy az általános igazgatóhelyettes, illetve az intézményegység-vezető engedélyezi.

A tanítás általában osztálykeretben és osztályteremben vagy szaktanteremben folyik. Egyes évfolyamokon és tantárgyakból az osztályszervezeti kerettől eltérő formában is történhet a tanítás. (Nemzetiségi, nemek szerinti csoportok.)

Az órarend félévenként, heti beosztásra készül. Az első osztályokban az első félévben 45 percnél rövidebb foglalkozásokra is készülhet.

Az órarend összeállításának szempontjai fontossági sorrendben a következők:

¨ a létesítmények kihasználtsága (szaktantermek, számítógépes terem, sportpályák, műhely)

¨ a tanulók életkori sajátosságának figyelembevétele

¨ egyenletes terhelésük biztosítása

¨ a nevelők folyamatos munkavégzése.

Gondoskodni kell – a hitoktatóval egyeztetve – a hittanóráknak a pedagógiai szempontok figyelembevételével legcélszerűbb módon történő elhelyezéséről. Ehhez be kell szerezni a szülői szervezetek és a diákönkormányzat véleményét.

A tanulók viselkedését a Házirend szabályozza. A nevelőknek és a napközis nevelőknek az iskola működésével kapcsolatos feladatait a jogszabályokon és egyéb dokumentumokon kívül a munkaköri leírásuk határozza meg.

Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. Külön szülői kérésre lehetőséget biztosít az iskola ezen tanulóknak a menza igénybevételére. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola étkezést biztosít.

Az iskola tanulói és dolgozói ebédjüket az intézmény éttermében fogyaszthatják el. A tízórait és az uzsonnát a házirendben foglaltak szerint fogyasztják el a gyerekek. Az ebédeltetés rendjének kialakítására, a csoportok időbeosztására évente az alsó tagozatos munkaközösség-vezető tesz javaslatot az általános igazgatóhelyettesnek.

Szorgalmi időben 7:00 és 17:00 óra között az igazgató, az általános igazgatóhelyettes vagy az intézményegység-vezető az intézményben tartózkodik, és folyamatosan végzi a hivatalos ügyek intézését. Ebben részt vesz – munkaköri leírásában meghatározott területeken az iskolatitkár.

A nyári időszakban szerdai napokon 9 és 12 óra között az igazgató, az általános igazgatóhelyettes vagy az intézményegység-vezető ügyeletet tart.

A tanulók szervezett foglalkozásokon kívül csak a nevelők tudtával és engedélyével tartózkodhatnak az intézmény területén az alábbi kivételekkel:

¨ Az iskolai könyvtár látogatása

¨ A kézilabda- és kosárlabdapályát a tanulók saját felelősségükre, testedzés céljából sötétedésig igénybe vehetik.

¨ A diákönkormányzat által szervezett programok. Ezeket kötelesek előre bejelenteni az osztályfőnököknek vagy a diákönkormányzatot segítő tanárnak. Az engedélyezést csak abban az esetben lehet megtagadni, ha a rendezvény zavarja az iskola működését.

6.1.A belépés és a benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel

A benntartózkodás rendjét egyeztetni kell a Szülői munkaközösség és az Intézményi tanács képviselőivel.

Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl. helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles a megfelelő helyre irányítani.

Az iskolaépület udvarán, sportudvarán illetéktelenek számára átjárni tilos.

6.2.Az iskolával jogviszonyban nem állók belépésének és benntartózkodásának részletes szabályai

Az intézménnyel közalkalmazotti vagy tanulói jogviszonyban nem állók részére – vagyonbiztonsági okok miatt, valamint az oktató-nevelő munka zavartalanságának biztosítása érdekében– az alábbiak szerint szabályozzuk az intézmény látogatását:

Az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek indokolatlanul nem tartózkodhatnak az iskola épületében. A hivatalos ügyben érkezőknek ügyük elintézése után az iskola épületét haladéktalanul el kell hagyniuk. Amennyiben ezt nem teszik, a felnőtt dolgozók távozásra szólítják fel őket. Ennek megtagadása esetén az iskolának jogában áll külső, hatósági segítséget is kérni.
Az intézménybe érkezők a portán, az iskolatitkári irodában vagy a hivatalsegédektől kaphatnak felvilágosítást az ügyükben eljáró kolléga tartózkodási helyéről, illetve az iskolatitkárral egyeztethetnek személyesen vagy telefonon időpontot a találkozásra.
Amennyiben az intézménnyel jogviszonyban nem álló személy nem hivatalos ügyben érkezik, hanem például nem az iskola által szervezett rendezvényen vagy eseményen való részvétel céljából, akkor is köteles az iskolára vonatkozó előírásokat betartani.
Az iskolaépületben terembérlet okán tartózkodók kötelesek a benntartózkodás, valamint a biztonsági előírás szabályait betartani. Erre a bérleti szerződés megkötésekor a figyelmet fel kell hívni.
A szülői értekezletek és a fogadóórák időpontjában a szülők a kijelölt helyiségekben keresik fel a tanárt. A fogadóórák és a szülői értekezletek helyének jegyzéke az iskolai hirdetőtáblán és az ajtókon található meg, illetve a portástól kérhetnek az érintettek tájékoztatást.
Az iskola nyitva tartásától eltérő időpontban csak az igazgató vagy helyetteseinek engedélyével tartózkodhat bárki az intézményben.
A tanítás, oktatás időpontjában a szülők az osztálytermekben nem tartózkodhatnak, ettől eltérni csak külön engedéllyel lehetséges. Aki gyermekét bekíséri az épületbe, a tanuló osztályba bocsátása után köteles elhagyni az iskolát. A délutáni órákban gyermekükért érkező szülők kopogással, terembe történő benyitással nem zavarhatják a tanulószobai, illetve napközis tanóra munkarendjét. Gyermekükre a terem előtt a folyosón vagy a kijelölt helyeken várakozzanak.
Az iskola munkarendjét sem hangoskodással, sem intézményünkhöz nem méltó viselkedéssel az iskolával jogviszonyban nem állók nem zavarhatják meg. Ha a szülő vagy bármely természetes személy e szabályt megszegi, az intézmény alkalmazottja – figyelmeztetés után – jogosult a rendzavarót az intézmény helyiségeiből kiutasítani. Az engedély nélkül benntartózkodó idegenek eltávolítása érdekében szükség esetén alkalmazni kell a rendkívüli eseményt követendő szabályokat, illetve szükség esetén kérni kell a rendőrség közreműködését. Az illetéktelenül bent tartózkodóval szemben intézkedésre – figyelmeztetés után – az intézmény bármely közalkalmazottja jogosult és köteles, illetve haladéktalanul értesítenie kell az eseményről az igazgatót vagy helyetteseit.
Az intézménnyel jogviszonyban nem állókra az iskolában tartózkodás idejére vonatkoznak az SzMSz és a Házirend szabályai.
Ebbe a körbe tartoznak a szülők, az ünnepségekre, rendezvényekre érkező érdeklődők, a fenntartó képviselői, a szaktanácsadók, a gazdasági-pénzügyi ellátó szervezetünk dolgozói, a javítási-karbantartási munkálatokat végzők és minden más ügyben hozzánk érkezők.

Az intézmény zavartalan működése, a tanulók védelme és az intézményi vagyon megóvása érdekében benntartózkodásukat az alábbiak szerint szabályozzuk.

A hivatalos ügyek intézése 7: 45 és 16: 00 óra között történik az igazgatói, és az iskolatitkári irodában, illetve a nevelői szobában. A látogatók az iskola udvar I. sz. bejáratát használhatják. Kizárólag áruszállítás céljából igénybe vehető az északi (személyzeti) és konyhai bejárat. A zárásokról és nyitásokról a portás gondoskodik.

A szülők elsősorban a tanév rendjében meghatározott fogadóórákon és a szülői értekezleteken kaphatnak tájékoztatást gyermekeik tanulmányi előmeneteléről. Az évente megrendezésre kerülő nyílt nap alkalmat nyújt az iskolai munkába történő bepillantásra.

A szülők vagy a nevelők kezdeményezésére létrejövő egyéni találkozások lehetőleg előzetes egyeztetés után történjenek. Ez lehet írásban vagy telefon útján.

Tilos a látogatóknak a tanítási órákat és az egyéb foglalkozásokat bármilyen formában megzavarni. A napközis tanórai foglalkozások befejezése előtt csak nagyon indokolt esetben lehet a tanulót személyesen vagy írásban elkérni.

A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató, az általános igazgatóhelyettes vagy az intézményegység-vezető), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató, az általános igazgatóhelyettes vagy az intézményegység-vezető adhat engedélyt.

Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente egy alkalommal kell megszervezni.

Az iskola épületét, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:

¨ az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért

¨ az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért

¨ a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért

¨ az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján (VKSZ szerződéskötése után) át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak.

A nem dohányzók védelméről szóló törvény értelmében 2012. január 1-jétől a közintézmények területén a dohányzás, illetve dohányzóhely kijelölése tilos.

Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze.

Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgok vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak a jogszabályban elrendelt mértékű díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 50 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

7. A TANÓRÁN KÍVÜLI EGYÉB FOGLALKOZÁSOK

Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével (a rendelkezésre álló időkeret terhére) tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni.

· A napközi és a tanulószoba működésére vonatkozó általános szabályok:

A napközi otthonba és tanulószobára történő felvétel a szülő írásbeli kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A napközi otthon és tanulószoba működésének rendjét a napközis nevelők közössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a Házirendben rögzíti. A napközis és tanulószobai foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.

A tanuló 16 óráig történő iskolai tartózkodása alól a szülő írásbeli kérésére az igazgató ad engedélyt. Amennyiben a tanuló számára délután kötelező foglalkozás szerepel az órarendben (egyéni fejlesztés, logopédia, gyógytestnevelés, kötelező tömegsport…), ez alól a tanuló nem mentesíthető.

· A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat (felvételire felkészítő foglalkozások) az igazgatóval történő egyeztetés után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni.

· Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a Házirend, az SZMSZ és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni.

· A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve.

· A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja.

· Az iskola énekkara alsó és felső tagozatban működik, vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Elsősorban az egyén közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de az iskolai, kistérségi és városi kulturális rendezvények színesítését is szolgálja. A kóruspróbák meghatározott időben – a rendkívüli eseteket leszámítva, heti két alkalommal tarthatók. Ez időben egyéb foglalkozások csak az igazgató vagy két helyettesének külön engedélyével szervezhetők.

· Mozilátogatás, színházlátogatás keretében a tanulók évente néhány előadást tekinthetnek meg iskolai keretben. Lehetőség szerint olyan filmeket, színpadi műveket kell választani, amelyek a tanulók kulturális, történelmi vagy művészeti ismereteit bővítik, és alkalmasak arra, hogy szakórákon, vagy az osztályfőnöki órán közösen megbeszélve tanulságokkal szolgáljanak az adott korosztály számára. Felelőse a könyvtáros, illetve a munkatervben meghatározott pedagógus.

· A zenei kultúra fejlesztése érdekében minden alsó tagozatos tanuló számára évi három alkalommal a tanítási időben egy órás időtartamú hangverseny-látogatást szervezünk. Minden osztályt az osztályfőnök is elkísér a hangversenyre.

· A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit a munkatervben kell szabályozni.

A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés az előző tanév májusában írásban történik, és egy tanévre szól.

A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni korrepetálásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést indokolt esetben csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell.

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni.

A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.

A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

8. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Az iskola belső ellenőrzési feladatai:

¨ biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és az egyéb belső szabályzataiban előírt) működését

¨ segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát

¨ segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését

¨ az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről

¨ tárja fel és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve előzze meg azt

¨ szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei

A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:

¨ az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni

¨ az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni

¨ az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni

¨ az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.

A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:

¨ az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni

¨ az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni

¨ az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével

¨ hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni.

Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei:

Az ellenőrzött dolgozó jogosult:

¨ az ellenőrzés megállapításait (kérésére írásban) megismerni

¨ az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez.

Az ellenőrzött dolgozó köteles:

¨ az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni,

¨ a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni.

A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai:

¨ Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.

¨ Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell.

¨ Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött vagy annak felettese) kéri.

¨ Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek:

a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét,

a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.

A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik

Igazgató:

¨ ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek

¨ ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, szakmai és adminisztratív jellegű munkáját

¨ ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását

¨ elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szempontjait

¨ összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet

¨ felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett.

Általános igazgatóhelyettes:

¨ folyamatosan ellenőrzi a hozzá beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:

¨ a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét

¨ a pedagógusok munkavégzését, munkafelügyeletét

¨ a pedagógusok adminisztrációs munkáját

¨ a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét

¨ a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.

Gazdasági ügyintéző: (ISZSZ-dolgozó)

¨ folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen:

¨ az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképességét

¨ a pénzkezelés szabályszerű működését

¨ a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet

¨ az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket

¨ a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását

¨ a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását

¨ folyamatosan ellenőrzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerű munkavégzését, munkafegyelmét.

Munkaközösség- vezetők:

¨ folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen

¨ a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket

¨ a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel).

Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős.

9. A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE
9.1.A pedagógiai munka ellenőrzése

Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény évenként elkészített munkatervében megfogalmazott éves ellenőrzési terv teremti meg.

A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógiai munka ellenőrzésében való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az igazgató külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek.

Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:

· tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők)

· tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával

· az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése

· az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán

· a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.

A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:

¨ biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését

¨ segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát

¨ az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről

¨ szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:

¨ igazgató,

¨ általános igazgatóhelyettes, intézményegység-vezető

¨ munkaközösség-vezetők.

Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:

¨ a pedagógusok munkafegyelme

¨ a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása

¨ a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága

¨ a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja

¨ a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása

¨ a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon

¨ az órára történő előzetes felkészülés, tervezés

¨ a tanítási óra felépítése és szervezése

¨ a tanítási órán alkalmazott módszerek

¨ a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán

¨ az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.)

¨ a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.

10. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE: A KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSISZABÁLYZATA

I. Fenntartás, irányítás, elhelyezés

A könyvtárra vonatkozó adatok
A könyvtár elnevezése: Gyulaffy László Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola könyvtára

A könyvtár székhelye és pontos címe: 8412 Veszprém- Gyulafirátót, Vízi u. 24.

A könyvtár létesítésének időpontja: 1948

A könyvtár bélyegzője:

ovális, felső ívben „Gyulaffy László Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola”

alsó ívben „Veszprém-Gyulafirátót” szöveggel

A könyvtár fenntartása és felügyelete:

Az iskolai könyvtár a Gyulaffy László Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola szervezetében működik.

Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

Szakmai kapcsolatok:

Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet

Könyvtárostanárok Egyesülete

Eötvös Károly Megyei Könyvtár

iskolai könyvtárak

városi közkönyvtárak

3. Szervezeten belüli hely

Az iskolai könyvtáros közvetlen felettese az iskola igazgatója.

A munkáltatói jogokat a KLIK igazgatója gyakorolja.

A könyvtáros együtt kell, hogy működjön az iskola gazdasági ügyintézőjével, a tantestület tagjaival.

4. Az iskolai könyvtárakra vonatkozó jogszabályok

-20/2012.(VIII.31.) EMMI rend. 163.§ (1) -(2) -(3) -(4) bek., 164. § (1)-(2) bek., 165. § (1)-(3) bek., 166 § (1) bek., 167.§ (1)-(2)

-20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 2. sz. mellélete

-51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről

-2011.évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 22§(1) bek., 25§ (3)bek.,46.§(6), 59.§ (1)86.§(1)

-3/1975. (VIII.17.) KMPM rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről

-14/2001. (VIII. 5) NKÖM rendelet a könyvtári szakfelügyeletről

-17/2004. (V.20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról

-28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról

5. Elhelyezés

Az iskolai könyvtár az iskola épületének emeletén helyezkedik el, közel az iskola forgalmi központjához. Helyiségének alapterülete: 72 m2

Az eredetileg számára kialakított helyiségből, kényszermegoldásként a régi klubszobába költözött át. A könyvtárat hátrányosan érintő lépést azóta néhány átalakítással sikerült enyhíteni. Bővült az alapterület egy szomszédos szertár és a könyvtárhelyiség „összenyitásával”. A szűkösebb teret pedig egyedi készítésű, a tér nyújtotta lehetőséget jól kihasználó polcrendszerrel tettük tágasabbá.

6. Gazdálkodás, könyvtári költségvetés

A fenntartó és működtető gondoskodik a napi működéshez szükséges eszközökről és a szociális feltételekről. Az iskolai könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, információhordozók, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros feladata.

II. A könyvtár működésének és igénybevételének szabályai

Lásd Könyvtárhasználati szabályzat

III. A könyvtár alapfeladatai

A könyvtár használói körének lehetővé teszi:

– teljes állománya egyéni és csoportos helyben használatát (helyben olvasás, kutatómunka)

– a csak helyben használható dokumentumok kivételével az állomány kölcsönzését

– a tartós tankönyvek hozzáférhetőségének biztosítását

Tájékoztató szolgáltatások keretében:

– ismerteti az iskolai könyvtár használatát

– bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást nyújt

– segít a nevelőknek és a tanulóknak az iskolai munkához kapcsolódó irodalom és információ kutatásában, esetenként témamegfigyelést, önálló irodalomkutatást is végez.

Alsó és felső tagozaton a magyar nyelv és irodalom, ill. informatika tantárgyak keretein belül végez könyvtárhasználattan oktatást és egyéni igények szerinti könyvtárhasználatra épülő szakórákat szervez.

1.) A kölcsönzés szabályai

A könyvtárból könyvet vagy egyéb dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni.

Az olvasói és kölcsönzési nyilvántartás a Szirén könyvtári program segítségével, számítógéppel történik.

Az egy alkalommal kölcsönözhető dokumentumok száma a tanárok számára nincs meghatározva, a tanulóknál összesen egyszerre 3 könyv lehet (a tartós tankönyveken és a kölcsönözhető segédkönyveken kívül).

A kölcsönzés 30 napra történik, hosszabbítás további 30 napra lehetséges.

A tartós tankönyvek és a segédkönyvek kölcsönzési ideje a tanév tartama.

A munkáltató eszközök kölcsönzése a tanórák időtartamára történik.

A tanév végén minden felszólítás nélkül kötelesek az olvasók a kikölcsönzött könyveket, dokumentumokat visszajuttatni a könyvtárba. Nyári szünetre csak a könyvtáros külön engedélyével – aki a könyvtári környezet figyelembe vételével mérlegeli a kérés indokoltságát- maradhat könyv, ill. dokumentum.

Az iskolával való munkaviszony, tanulói viszony megszűntekor a távozó személy köteles a könyvtár felé rendezni tartozását.

2.) Beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására.

Igyekezni kell a könyvtári rend megtartására. A könyvtári könyvet gondosan kell kezelnie, abba bejegyeznie nem szabad. Óvnia kell a könyvet mindennemű rongálástól. Ha az olvasó a dokumentumot elveszti vagy megrongálja, köteles azt pótolni, ill. ellenértékét megtéríteni.

Az eljárás jogszabályi háttere: 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM sz. együttes rendelet 20. és
21. § – a, valamint a rendelethez kapcsolódó együttes irányelv 29., 30., és 31. pontja.

A fentiek értelmében:

– az elveszett, megrongálódott dokumentumot egy másik, kifogástalan példánnyal

kell pótolnia az olvasónak.

– ha ezt nem tudja megtenni, a dokumentumról készült fénymásolattal is helyettesítheti az eredetit, amennyiben a másolat érdemben helyettesítheti az elveszett dokumentumot.

– Amennyiben a másolat elkészíttetése nem kivitelezhető az olvasó részéről, a könyvtár átvállalja tőle ezt a feladatot, ilyenkor azonban a másolat előállítási költségei az olvasót terhelik.

– ha az elveszett dokumentum másolattal vagy másik példánnyal nem pótolható, az olvasónak a dokumentum mindenkori piaci árát, antikvár becsértékét kell megtérítenie. A térítés egyik esetben sem lehet alacsonyabb a dokumentum állomány-nyilvántartási értékénél.

Ebben a tekintetben a könyvtár minden olvasójával szemben azonos jogokat és kötelességeket érvényesít.

Tárolja, nyilvántartja, szolgáltatja a tartós tankönyveket, az azokat könyvtári kölcsönzéssel igénybevevő tanulóknak.

Kielégíti a pedagógusok alapvető szakirodalmi és információs igényeit, ennek érdekében fogadja más könyvtárak ilyen irányú szolgáltatásait.

2. Az állomány őrzésével kapcsolatos feladatok

A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása, letétek:

a.) A könyvtárhelyiségben elhelyezett dokumentumok

– könyvállomány:

olvasóterem-kézikönyvtár

kölcsönözhető állomány

– folyóiratok

– audiovizuális dokumentumok

– nevelői kézipéldányok

– tartós tankönyvek

b.) A könyvtárból kihelyezett letétek

– szaktantermekben

– osztálytermekben

– vezetői irodákban

A kihelyezett letétek kezelése:

A letéti állományt a tanév elején veszik át és a tanév végén adják vissza a megbízott nevelők, akik az átvett dokumentumokért anyagi felelősséggel is tartoznak.

A letéti állomány nem kölcsönözhető.

A letétek folyamatos frissítéséről, kiegészítéséről a letéti könyvtár gondozásával megbízott nevelő gondoskodik.

Az állomány védelme

A könyvtárostanár a rábízott könyvállományért, a könyvtár rendeltetésszerű működtetéséért az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül, anyagilag és erkölcsileg is felelős.

A dokumentumok védelmét és nyilvántartásba vételét a használat, a leltározás valamint a nyilvántartásból való kivezetés során biztosítani kell.

Az állomány ellenőrzésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatok

a.) A könyvtárostanár felelős a leltárral átvett állományért, a nyilvántartásba vett dokumentumok megőrzéséért. Ezért meghatározott időközönként meg kell győződnie az állomány hiánytalanságáról, a nyilvántartások pontosságáról.

Az állományellenőrzést a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet és az ezt kiegészítő együttes irányelv (Művelődési Közlöny 1978/9. száma) alapján kell végrehajtani.

A könyvtár revízióját az iskola igazgatója rendeli el, kivéve, személyi változás esetén, amikor az átvevő kezdeményezheti az állományellenőrzést. Az állományellenőrzés végrehajtásáért az igazgató, mint az iskola leltározási bizottságának a vezetője felelős.

A könyvtári állományellenőrzés jellege szerint lehet időszaki vagy soron kívüli, mértéke szerint lehet teljes vagy részleges.

Az időszaki leltárazás kötelező időpontja az állomány nagyságától függ:

– 10 000 könyvtári egység alatt 2 évenként,

– 10 001 – 25 000 könyvtári egység között 3 évenként,

– 25 001 – 75 000 könyvtári egység között 4 évenként kell az ellenőrzést végrehajtani.

Könyvtárunkban a könyvtári egységek száma alapján 3 évenként kell az ellenőrzést végrehajtani.

A kötelező időpontokon kívül rendkívüli állomány ellenőrzést kell tartani, ha:

– az állományt valamilyen károsodás éri (tűz, víz, betörés stb.)

– az iskola igazgatója valamilyen okból (könyvtárostanár hosszan tartó betegsége, hanyag kezelés gyanúja stb.) elrendeli

A teljes körű állományellenőrzés az állomány egészére kiterjed. Az időszaki leltározás közül minden második részleges is lehet. Ezt legalább a teljes állomány 20%-ra kell kiterjeszteni. Kivétel a letéti állomány, mivel ezt minden tanév végén ellenőrizni kell.

b.) Az állományellenőrzés előkészítése:

Az állományellenőrzés lebonyolításához ütemtervet kell készíteni. Ennek tartalmaznia kell.

– leltárazás lebonyolításának módját (fordulónapi)

– leltárazás kezdő időpontját, várható időtartamát

– a leltárazás mértékét (teljes körű vagy részleges)

– részleges leltározás esetén az ellenőrzésre kiválasztott részlegek megnevezését

– a leltározás munkálataiban résztvevő (irányító, felvevő, ellenőrző) személyek nevét.

További feladatok:

– a raktári rend megteremtése

– a nyilvántartások felülvizsgálata

– a revíziós segédeszközök előkészítése, elkészítése

– a pénzügyi dokumentumok lezárása (leltárkönyv).

c.)

Az ellenőrzés lezárása:

A leltározás befejezésével haladéktalanul jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni:

– az állományellenőrzés időpontját

– a leltározás jellegét

– az előző állományellenőrzés időpontját

– az állomány nagyságát, értékét dokumentumtípusonként

– a leltározás számszerű végeredményét

A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

– a leltározás kezdeményezését

– a jóváhagyott leltározási ütemtervet

– a hiányzó. ill. a többletként jelentkező dokumentumok jegyzékét.

A jegyzőkönyvet a könyvtárostanár, személyi változás esetén az átadó és az átvevő írja alá.

A leltározáskor felvett jegyzőkönyvben megállapított hiány, ill. többlet okait a könyvtárostanár köteles indokolni.

Az ellenőrzés során megállapított hiányokat csak akkor lehet kivezetni az állományból, ha az iskola igazgatója a jegyzőkönyv alapján erre engedélyt ad.

Az állomány hiányának mértékét (káló) a 3/1975. KM-PM számú rendelet szabályozza.

4. Az állomány feltárásával kapcsolatos feladatok

A feltárás és a visszakeresés a „Szirén” könyvtári program segítségével történik.

Az egyedi nyilvántartású dokumentumok szerepelnek ebben az adatbázisban.

A könyvtárhasználat tanításánál a katalógusok szerkezetének bemutatásához mintakatalógusokkal rendelkezünk.

Az iskolai honlapról elérhető online katalógusban lehetősége van az olvasóknak a különböző szempontok szerinti keresésre.

IV. A könyvtár kiegészítő feladatai

A könyvtár helyiségében versenyre való felkészülés, szakköri tevékenység is folyhat.

A könyvtár a könyvet, a könyvtárhasználatot, az olvasást népszerűsítő rendezvényeket (író-olvasó találkozó, rendhagyó órák stb. ) szervez.

A feladatvégzések során felmerülő sokszorosítási, másolási is feladatok elvégzésére adottak a feltételek.

Egy tanulói számítógépen van lehetőség internetes kutatásra, iskolai feladat végzéséhez.

Könyvtárközi kölcsönzés keretében együttműködünk a város más könyvtáraival.

Gyűjtjük az iskoláról, iskolai eseményekről megjelent újságcikkeket, iskolatörténeti dokumentumgyűjteményt építünk.

11. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI
11.1. A mindennapos testnevelés szervezése

Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk:

· a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 2-2 óra foglalkozáson történő részvétellel, a választható sportágakat az intézmény igazgatója a tanév indítását megelőzően május 20-ig nyilvánosságra hozza

· a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával

· a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2-2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek

Intézményünkben Iskolai Sportkör működik:

· fiú foci szakosztály

· lány kosárlabda szakosztály

· pingpong szakosztály

Szakosztályaik minimálisan minimum heti 2-2 óra időtartamban biztosítanak testedzési lehetőséget diákjaink számára. A sportfoglalkozások megtartásához szükséges óraszámot a kötelező órák keretéből oldjuk meg. Biztosítjuk szakosztályaink számára az országos és a megyei, valamint a városi sportversenyeken, a diákolimpián történő részvétel feltételeit. Lehetőséget biztosítunk diákjaink számára, hogy a mindennapos testnevelés követelményeit diáksportkörünk szakosztályaiban teljesítsék. A benyújtott jelentkezések alapján a sportköri foglalkozást választó diákok számára a heti két órás foglalkozás kötelező.

Biztosítjuk diákjaink számára a könnyített- és gyógytestnevelés oktatását, a feladat ellátása érdekében saját gyógytestnevelővel rendelkezünk.

Az iskola és a diáksportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja a diáksportkör SZMSZ-e és munkaterve, amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok megoldásához figyelembe veszi a diáksportkör munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A diáksportkör vezetője a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba, megjelenít az iskola weblapján.

Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:

¨ a testnevelés órák

¨ a többi tanítási napon a játékos, egészségfejlesztő testmozgás

¨ 2. és 3. évfolyamon heti úszásoktatás

¨ szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak

¨ a napközi otthonban és a tanulószobán a játékos, egészségfejlesztő testmozgás

Az iskolai diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az iskola igazgatója által megbízott tanár segíti.

Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni.

A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy

¨ az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem

¨ a téli időszakban: a tornaterem testnevelő tanár felügyelete mellett tanulók számára nyitva legyen.

A tömegsport-foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni.

Az iskola sportudvarán lévő kosárlabdapályát és aszfaltos kézilabdapályát a tanulók sötétedésig, testedzés céljából felügyelet nélkül is igénybe vehetik. Ezzel a tevékenységükkel az iskola működését nem zavarhatják. Az itt bekövetkezett sérülésekért, balesetekért az iskola felelősséget nem vállal.

12. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA

Az iskola tanulói számára biztosítja a rendszeres egészségügyi felügyeletet és ellátást a városban működő iskolaorvosi hálózat keretében. Az iskolaorvosnak az intézményünkkel kapcsolatos munkaköri kötelességeit megállapodás tartalmazza.

Az iskolaorvos (aki egyben a tanulók döntő többségének házi gyermekorvosa is) egyéni jelentkezés és rendszeres csoportos szűrés keretében ellenőrzi a tanulók egészségi állapotát. A csoportos vizsgálatok az iskolaorvos rendelőjében zajlanak. Ezeken a megjelenés kötelező.

Az egészségügyi ellátással kapcsolatos iskolai adminisztrációt az iskolatitkár végzi.

Az iskola dolgozóinak munkaegészségügyi vizsgálataival kapcsolatos előírásokat az MVSZtartalmazza.

A tanulók rendszeres fogorvosi szűrésben és kezelésben részesülnek. A szűrések és a kezelés a rendelőintézetben történik. A rendelőben történő megjelenésről és kíséretről a szülők kötelesek gondoskodni.

Az iskolaorvos és a fogorvos tevékenységük során szerzett általánosítható tapasztalataikról tájékoztatják az igazgatót. Az egészséges környezet kialakítására tett javaslatokat az iskola lehetőségeinek függvényében megvalósítja.

A rászoruló tanulók iskolaorvosi vagy szakorvosi javaslat alapján gyógytestnevelésben részesülnek. E tanulók nyilvántartása a jogszabályokban meghatározottak szerint történik, és a gyógytestnevelő feladata. A jelentési kötelezettség teljesítésében részt vesz az iskolatitkár is.

13. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI– ÉS GYERMEKBALESETEKMEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN: VÉDŐ–ÓVÓ ELŐÍRÁSOK

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott iskolatitkár végzi digitális rendszer alkalmazásával.

A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmények munkavédelmi felelőse. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják.

A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készített nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.

Az iskola dolgozóinak feladata a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan:

Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit.

Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.

A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.

Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és a testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos, illetve elvárható magatartásformákat.

Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán.

Ennek során ismertetni kell:

¨ az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat

¨ a Házirend balesetvédelmi előírásait

¨ rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét

¨ A tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.

Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások, stb.) előtt, illetve a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.

A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni.

A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket.

A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza.

Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

13.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén

A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:

¨ a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie

¨ ha szükséges, orvost kell hívnia

¨ a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie

¨ a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.

¨ E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni.

¨ A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést ki kell vizsgálnia az iskola igazgatójának. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okot és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján

A tanuló- és gyermekbalesetek jegyzőkönyvezése interneten történik.

Amennyiben az intézményben 3 napon túl gyógyuló tanuló- vagy gyermekbaleset történik, az előírt jegyzőkönyvet el kell készíteni.

A jegyzőkönyvet ki kell nyomtatni, rá kell írni a személyes adatokat, hivatalosan alá kell írni, végül egy példányát legkésőbb a tárgyhót követő hó 8. napjáig el kell juttatni a tanulónak (szülőnek), és egy példányát az intézményben vezetett tanuló- és gyermekbaleseti nyilvántartáshoz kell csatolni. A jegyzőkönyv továbbküldése a kitöltő felületen történő mentéssel és lezárással megvalósul.

Az intézmény a saját jegyzőkönyveit, a fenntartó pedig az illetékességébe tartozó jegyzőkönyveket láthatja.

Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi, munkahelyi kockázatértékelés) szabályzata tartalmazza.

14. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK: TŰZRIADÓ TERV, BOMBARIADÓ TERV

Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:

¨ a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz stb.)

¨ a tűz

¨ a robbantással történő fenyegetés.

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.

Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:

¨ igazgató

¨ általános igazgatóhelyettes vagy intézményegység-vezető

¨ szaktanár

¨ munkaközösség-vezető

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:

¨ az intézmény fenntartóját

¨ tűz esetén a tűzoltóságot

¨ robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget

¨ személyi sérülés esetén a mentőket

¨ egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket hangjelzéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk.

A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős.

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:

¨ Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!

¨ A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!

¨ A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.

¨ A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:

¨ a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról

¨ a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról

¨ a vízszerzési helyek szabaddá tételéről

¨ az elsősegélynyújtás megszervezéséről

¨ a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:

¨ a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről

¨ a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról

¨ az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről)

¨ a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről

¨ az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról

¨ az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani!

A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni.

A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzriadó terv c. igazgatói utasítás tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. igazgatói utasítás tartalmazza.

A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős.

Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős.

A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.

A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségében kell elhelyezni: igazgatói iroda.

15. A FEGYELMI ELJÁRÁS RENDJE

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.

A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.
A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.
A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.
A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.
A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.
A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.
A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.
A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni.
A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

15.1. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás rendje

Az egyeztető eljárás célja

§ a kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján

§ a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

Az egyeztető eljárás rendje:

Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett (kiskorú esetén a szülő), valamint a kötelességszegő (kiskorú kötelességszegő esetén a szülő) egyetért.
A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben az iskola igazgatója felhívja a kötelességszegő kiskorú szülőjének a figyelmét az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a kiskorú sértett szülője írásban a hozzájárulását adta az iskola igazgatójánál.
A kötelességszegő kiskorú szülője – az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül – írásban bejelentheti az iskola igazgatójánál, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását.
A fegyelmi eljárást akkor is folytatódik, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított 15 napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre.
Ha a kötelességszegő és a sértett szülei az egyeztetési eljárásban írásban megállapodtak a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb 3 hónapra az igazgató felfüggeszti.
Ha a felfüggesztés ideje alatt a kiskorú sértett szülője írásban nem kérte a fegyelmi eljárás lefolytatását az iskola igazgatójától, a fegyelmi eljárást a fegyelmi bizottság megszünteti.
Az egyeztető eljárást az iskola igazgatója vezeti le. Az egyeztető eljárásról emlékeztető készül.

16. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE

A szabályzat az alábbi jogszabályok alapján készült

· A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet
2012. évi CXXV. törvény 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról
a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet
1. Az iskolai tankönyvellátás országos irányító rendszere

A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskolákhoz történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának iskoláktól való beszedése állami közérdekű feladat, amelyet az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságon – továbbiakban Könyvtárellátó – keresztül lát el.

2. Az iskolai tankönyvellátás helyi rendszere

Az iskolán belüli tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása az iskola feladata és felelőssége.

2013. évi CCXXXII. törvény valamint, a

17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet előírásai alapján ®

A tankönyvfelelős április utolsó munkanapjáig elkészíti a tankönyvrendelést – R. 29.§ (1)/a
Május 31-ig az iskola közzéteszi az iskolai könyvtárból kikölcsönözhető tankönyvek, ajánlott és kötelező olvasmányok jegyzékét – R. 31.§ (4)
Június 10-ig a tankönyvellátási igények, lehetőségek felmérése
Június 15-ig tájékoztatás, vélemények beszerzése – R. 26.§ (5)
Június 17-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét – R. 26.§ (6)
6. Június 30-ig tankönyvrendelés módosítása, kézikönyvek rendelése

Szeptember 5-ig tankönyvek pótrendelésének határideje – R. 29.§ (1)/c
A Könyvtárellátó tankönyvellátási szerződést köt a KLIK egyidejű bevonásával, az iskolával.

Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek. A tankönyvellátás feladatait iskolánkban az igazgató által megbízott tankönyvfelelős látja el.

Az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente az iskola igazgatója állapítja meg.

3. Tájékoztatási kötelezettség

Az iskola adott tanév végéig tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az iskolai tankönyvellátás folyamatairól (a támogatás feltételeiről, az igénybejelentés módjáról, a határidőkről), nyilvánosságra hozza a rendelhető tankönyvek listáját, valamint a könyvtárból kölcsönözhető tankönyvek jegyzékét. (honlap vagy nyomtatott formátum)

4. Tankönyvrendelés, tankönyvcsomag összeállítása

A tankönyvrendelés elkészítésénél figyelembe kell venni a helyi tantervet és a tanulók, illetve a szülők anyagi lehetőségeit.

A tankönyvek kiválasztása a pedagógus feladata.

· A tankönyveket az Oktatási Hivatal által összeállított, www.kir. honlapon közzétett hivatalos tankönyvjegyzéken szereplő kiadványokból kell kiválasztani, mivel ezek fogyasztói ára (az általános forgalmi adóval együtt) nem haladja meg a miniszter által meghatározott, jegyzékben feltüntetett összeget.

5. Tankönyvfelelős

A tankönyvfelelőssel kötött megállapodásban meg kell határozni a konkrét feladatokat és a díjazás mértékét.

Ha az intézmény vezetője az iskola más alkalmazottját kívánja megbízni a tankönyvfelelős feladatkörével, akkor ezt – rendkívüli eseteket leszámítva – a tanév munkatervében rögzíteni kell. Ha a tankönyvfelelős az elkövetkező tanévben nem kívánja ellátni feladatait, akkor ezt legkésőbb az előző tanév tankönyves feladatainak eredményes zárását követően köteles bejelenteni.

A tankönyvfelelős feladatai:

· Az iskola minden év június 10-ig köteles a kedvezményekkel kapcsolatos tanulói igényeket felmérni. Az adatokat a tankönyvfelelős írásos formában ismerteti az intézmény vezetőjével.

· A tankönyvrendelés előkészítő feladataként, lista kiadása minden tanuló részére az oktatáshoz szükséges tankönyvekről a szerző, a cím, a cikkszám és az ár megjelölésével.

· A szülői nyilatkozatok és a pedagógusok javaslatai alapján a tankönyvrendelés elkészítése minden tanév áprilisának utolsó munkanapjáig elektronikus formában

· A tankönyvek kiosztásának előkészítése lehetőleg augusztus 25. és az első tanítási nap között.

Jogorvoslati lehetőségek

A nevelési-oktatási intézmény a tankönyvellátással kapcsolatos döntéseit – jogszabályban meghatározottak szerint- írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. A tanuló, a szülő az iskola jogellenes döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon élhet jogorvoslati jogával, amelyet a jegyző­höz kell benyújtania. A jegyző döntése ellen bírósághoz lehet fordulni.

6. Az ingyenes tankönyvellátás

Az iskola igazgatója minden évben elrendeli a kedvezményt igénylők felmérését:

– normatív támogatásra jogosultak száma,

– az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzők aránya,

– illetve a normatív kedvezményen túl hányan igényelnek további kedvezményeket a következő tanítási évben.

Adott évre vonatkozó Költségvetési törvény az irányadó a normatíva mértékét illetően.

A 2013-2014. tanévtől kerül bevezetésre 1. évfolyamon, majd évente bővülő rendszerben minden tanulóra vonatkozik az ingyenes tankönyvhasználat.

Az iskola tanulói között végzett igényfelmérés ismeretében és a normatívára való igényjogosultságot igazoló dokumentumok alapján, az iskolai tankönyv-támogatási szabályok figyelembevételével az iskolavezetés dönt a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret felhasználásáról.

A felmérés eredményéről és a tárgyévi tankönyv-támogatási keret felhasználásáról az iskola igazgatója tájékoztatja az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot.

Az ingyenes tankönyvellátás (normatívából történő) azt jelenti, hogy az arra jogosultak oktatásához szükséges összes tankönyvről az iskola gondoskodik. A törvény szerint ennek két formája lehet:

1. Az iskola fizeti ki a szülő, illetve a tanuló helyett a tankönyvcsomag teljes árát, és a tanuló megkapja a tankönyveit. Az iskola által nyújtott pénzbeli támogatással megvásárolt tankönyv a tanuló tulajdonába kerül.

2. Az iskolai könyvtár kölcsönzi a tanulók részére ingyenesen a tankönyveket. Ebben az esetben a tankönyv az iskola tulajdona a tanuló csak használja azt.

Az igénylést minden év, június 10-ig az erre rendszeresített igénylőlapon kell benyújtani. Az igénybejelentő lapot, valamint az ingyenesség feltételeiről szóló tájékoztatást a diákok – legalább 10 nappal a benyújtási határidő előtt írásban megkapják.

Az igénybejelentési határidő elmulasztása jogvesztő, de csak akkor, ha az iskola betartja a tájékoztatási szabályokat.

Igénylés esetén ingyenes tankönyvellátást köteles az iskola biztosítani a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanuló számára, ha a tanuló illetve a szülő igazolja a jogosultságot az alábbiak szerint:

· tartósan beteg (szakorvos igazolja),

· sajátos nevelési igényű (szakértői és rehabilitációs bizottság igazolja),

– testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,

– pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar)

· három- vagy többgyermekes családban élő (a megállapított családi pótlék igazolja),

· nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult (a megállapított csalá­di pótlék igazolja),

· rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő (az erről szóló határozat igazolja).

A családi pótlék igazolható bérjegyzékkel, számlakivonattal vagy postai igazoló szelvénnyel is.

Az igénylőlaphoz igazolásokat csatolni nem kötelező, de az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. Első osztályosok a beiratkozást követően. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. Az igénylő az általa közölt adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséget visel. Ellenőrzés során az iskola, az iskolát fenntartó önkormányzat vagy az Állami Számvevőszék bekérheti az igazolásokat.

Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be (iskolaváltás) az iskola a tankönyvek kölcsönzésével teljesítheti az igényt.

Iskolánkban minden ingyenességre jogosult tanuló egyaránt kap pénzbeli támogatást (a munkafüzeteket, munkatankönyveket minden tanuló saját tulajdonba kapja) és kölcsöntankönyvet is. A tankönyvcsomagokat úgy állítjuk össze, hogy évfolyamonként – szükség szerint osztályonként – minden tanuló azonos tankönyvet kap kölcsön, és a támogatásból készpénzért megvásárolt tankönyv (munkafüzet, munkatankönyv) is min­den tanulónál azonos legyen.

17. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOKKEZELÉSI ÉS HITELESÍTÉSI RENDJE

Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje:

Intézményünk digitális naplót nem alkalmaz.

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje:

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

· az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása

· az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések

· a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések

· az október 1-jei pedagógus és tanulói lista

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár, a rendszergazda és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

18. AZ ISKOLA HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPEK RENDJE

A hagyományok célja:

¨ az iskolai közösség építése

¨ egymás iránti tisztelet, megbecsülés növelése

¨ a hazaszeretet elmélyítése.

Iskolai ünnepséget tartunk a tanév kezdetén és végén, valamint október 23., március 15. és névadónk tiszteletére. Ezeken a megjelenés (ünneplő ruhában) kötelező. Megemlékezéseket tartunk az aradi vértanúk tiszteletére. Az anyák napi megemlékezést az osztályfőnök és a napközis nevelő szervezheti. A többi rendezvény felelőseit az éves munkatervben határozzuk meg. A munkaterv egyéb évfordulók, események megünneplését is tartalmazhatja.

Az ünnepségek és megemlékezések előkészítésében és lebonyolításában közreműködik a diákönkormányzat.

Az ünnepségekre és névadónk tiszteletére rendezett megemlékezésre meg kell hívni az SZM iskolai szintű vezetőit, az Intézményi tanács tagjait és a városi képviselőtestület helyi tagjait.

A megtartott ünnepségeket és megemlékezéseket az osztályfőnök az osztálynaplóba bejegyzi.

Iskolánk életében a periodikusan visszatérő események, hagyományok pedagógiai törekvéseink megvalósításához nyújtanak segítséget. Ezek a következők: a 8. osztályosok búcsúztatása, Mikulás és karácsonyi események, klubdélutánok, farsangi rendezvények, megemlékezések az iskolarádió működtetésével, Gyulaffy Napok keretében rajzkiállítás, versmondó verseny, olvasópályázat, kulturális bemutató, az ismeretszerzést, a kapcsolatteremtést szolgáló, továbbképzés jellegű nevelőtestületi kirándulások, alkalomszerű iskolagyűlés, iskolai faliújság szerkesztése, szaktárgyi és kulturális vetélkedők, ifjúsági nap, sportnap, ötödikes avató.

18.1. Intézményünk legmagasabb díjai
Iskolánkban lehetőség nyílik arra, hogy évente a tanévzáró ünnepségen egy – különösen indokolt esetben legfeljebb kettő 8. osztályos tanulót a nevelőtestület döntése alapján Gyulaffy-díjban részesítsünk. Erre a kitüntetésre az a tanuló méltó, aki 8 éven keresztül kiemelkedő tanulmányi előmenetelt tanúsított, valamint városi és egyéb versenyeken bizonyította magas szintű tudását, felkészültségét.

A díjhoz oklevél, díszes emlékplakett és könyvutalvány formájában anyagi elismerés is járul. A plakett Hoffer Ildikó keramikusművész alkotása.

Ugyancsak Gyulaffy-díjban részesülhet nyugállományba vonulása alkalmával iskolánk bármely dolgozója, ha legalább öt évig megbecsült tagja volt testületünknek, és magas színvonalú munkájával hozzájárult a Gyulaffy László Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola hírnevének öregbítéséhez.

A Gyulaffy-sportdíjra az a tanuló pályázhat, aki az adott tanévben az iskolánk képviseletében, vagy bármely sportegyesület tagjaként megyei, területi, ill. országos versenyeken szép sikert ér el.

A díjban csak olyan tanuló részesülhet, aki egy ilyen cím elnyerésére magatartásával is méltó.

2010-ben városrészi képviselőnk és iskolánk egykori diákja, a Pannon Egyetem rektora díjat alapított tanulóink számára, melynek célja a tehetséges, törekvő fiatalok támogatása, további tanulmányaik figyelemmel kísérése.

A díj a Hadnagy László Ifjúsági Díj elnevezést kapta. Elnyerésére a diákok pályázhatnak, a díjazott személyét az alapítók választják ki, az átadásra az évzáró ünnepségen kerül sor.

Az iskolavezetés támogatja a volt tanítványok körében szervezett találkozók lebonyolítását.

Az intézmény jelvényén (címerén) az alábbiak láthatók és olvashatók: felül „Gyulaffy László Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola”, középen pajzs alakú háromosztású mező, benne egy aranyág, egy tölgyág és egy nyitott könyv. Alul: „Veszprém-Gyulafirátót”.

Az intézmény zászlója fehér színű. Benne középen az intézmény címere látható.

19. ZÁRÓ RENDELKEZÉS

A Gyulaffy László Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2013. év november hó 6. napján fogadta el.

Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogot gyakorolt a diákönkormányzat, az Intézményi tanács és a szülői munkaközösség.

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik.

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, az iskolai szülői munkaközösség, az Intézményi tanács és a diákönkormányzat véleményének kikérésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.

A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti:

¨ a fenntartó

¨ a nevelőtestület,

¨ az iskola igazgatója,

¨ a szülői munkaközösség iskolai vezetősége,

¨ az Intézményi tanács

¨ a diákönkormányzat iskolai vezetősége.

A Gyulaffy László Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskola nevelőtestülete 2014. év október hó 18. napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta.

Veszprém, 2014.11.10.

Mágedliné Kiss Eleonóra

igazgató

A Gyulaffy László Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ………………….. számú határozatával jóváhagyta.

Veszprém, …………………

Szauer István tankerületi igazgató

20. MELLÉKLETEK
20.1. A Gyulaffy László Általános Iskola könyvtárának gyűjtőköri szabályzata

A Gyulaffy László Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola könyvtára által gyűjtött alapdokumentumok körét, az állománygyarapítás módját, a gyűjtés szintjét és mélységét a jelen gyűjtőköri szabályzat határozza meg.

I. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők:

a.) Az iskolán belüli tényezők:

¨ Az iskola tanulói összetétele.

¨ A Nemzeti Alaptantervben, valamint az iskola által alkalmazott helyi tantervben megfogalmazott alapvető közművelődési, nevelési és oktatási feladatok.

¨ Az iskola nevelési-oktatási céljai.

¨ Az iskola helyi tanterve, tantárgyi követelményrendszere.

¨ Az iskola tehetséggondozási és felzárkóztatási programja.

b.) Az iskolán kívüli tényezők:

¨ Lehetőség az iskolai könyvtár szolgáltatásainak folyamatos és közvetlen igénybevételére.

¨ A könyvtárközi kölcsönzés lehetőségének kihasználása.

¨ A könyvtári környezet szempontjából figyelembe veendők a következő könyvtárak:

– Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Veszprém

– Eötvös Károly Megyei Könyvtár Gyulafirátóti Fiókkönyvtára

– Dózsavárosi Fiókkönyvtára, Veszprém

– Cholnoky Úti Fiókkönyvtára, Veszprém

– Március 15. Úti Fiókkönyvtára, Veszprém

– a város iskolai könyvtárai

II. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai oldalról:

1. Írásos-nyomtatott dokumentumtípusok:

a.) Könyvek. – kézi, ill. segédkönyvek

– a helyi tanterv által meghatározott házi olvasmányok

– ajánlott olvasmányok

– az óravezetés menetében munkáltató eszközként használatos művek

– a tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó, de nem

munkáltató jellegű ismeretközlő- és szépirodalom

– tartós tankönyvek, segédkönyvek

b.) Időszaki kiadványok: a tanítás- tanulás folyamatába illeszthető napi-, hetilapok, folyóiratok

c.) Kisnyomtatványok: a könyvtári munkát segítő szabványok, óraleírások, tanítási program-és taneszköz ismertetők, kiadói katalógusok

2. Nem hagyományos dokumentumok:

a.) Auditív információhordozók: – hangkazetták

-CD lemezek

b.) Audiovizuális dokumentumok : videofilm

–DVD film

c.) Elektronikus dokumentumok: – programok

d.) Az Internetről letölthető információk:

A könyvtárban az Internetet a gyerekek a következő dolgokra használhatják:

– a közízlést nem sértő WEB – lapok böngészésére

– tanulással ill. érdeklődési körrel kapcsolatos kutatásra, anyaggyűjtésre

Internetről anyagot a számítógépre letölteni csak a tanuló által létrehozott saját könyvtárba lehet, max.5 Mb méretben.

A megszerzett információkat a tanuló saját adathordozón viheti el. Tanuláshoz, órai munkához szükséges anyagok tanári engedéllyel max.3-4 oldal terjedelemben nyomtathatók, de az ilyen anyagokat felhasználás után a könyvtárba vissza kell adni.

Minden egyébben „ A könyvtári Internet-használat szabályai tanulók számára” c. szabályzatban szereplők az irányadók.

III. Az iskolai könyvtár állományrészei:

– olvasóterem-kézikönyvtár (szabadpolcos) és kölcsönözhető állomány (szabadpolcos)

– folyóiratok (a friss számok szabadpolcon, a megőrzésre szántak szekrényekben)

– nem hagyományos dokumentumok (szekrényben)

– nevelői példányok, brosúrák (szabadpolcos)

– szaktantermi, osztálytermi könyvtárak (Összeállításuk a szaktanár, ill. az osztálytanítók igényei alapján történik. Az itt elhelyezett állomány védelméért a könyvtárt átvevő szaktanár, ill. az osztálytanítók a felelősek.)

– tartós könyvek, segédkönyvek

IV. A gyarapítás módjai:

– vétel

– ajándék (ajándékozás útján a könyvtár állományába csak a gyűjtőkörbe tartozó művek, ill. dokumentumok kerülhetnek)

– pályázatok

V. A gyarapítás forrásai:

– központi könyvtárellátók

– szakmai folyóiratok könyvismertetései

– könyvesboltok

– online könyvesboltok

– kiadók

A beszerzésnél alapelv a válogató jellegű gyűjtés, amely során mérlegelni kell a könyvek felhasználhatóságát.

VI. Beszerzési példányszámok művenként

– kötelező olvasmányok: 20 db

– ajánlott olvasmányok: 10 db

– munkáltató eszközök, segédkönyvek: osztálylétszámnyi – 25 db

– egyes tantárgyak anyagához szorosan kapcsolódó, de nem munkáltató jellegű ismeretterjesztő és szépirodalom: 1-2 db

– a tanulók általános műveltségéhez szükséges gyermek és ifjúsági irodalom, valamint ismeretterjesztő irodalom: 1-2 db

– tartós tankönyvek – a rendelet szerint igényfelmérés előzi meg

VII. Részletes gyűjtőköri utasítás

Felépítése: – szépirodalom

– ismeretterjesztő- és szakirodalom

– folyóiratok

– nem hagyományos dokumentumok

A gyűjtés szintjei: Asz: alapszintű

Ksz: középszintű

Fsz: felsőszintű

A gyűjtés mélysége: E: erős válogatással

V: válogatással

T: teljességre törekedve

K: kiemelten, teljességgel

Szépirodalom

A gyűjtés terjedelme

A gyűjtés mélysége

Átfogó lírai, prózai és drámai antológiák. A világ- és a magyar irodalom bemutatása

T

Az iskola tananyagának megfelelően a házi és ajánlott olvasmányok

K

A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei

V

A magyar és a külföldi népköltészetet és meseirodalmat reprezentáló antológiák, gyűjteményes kötetek

E

A kiemelkedő, de a tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók művei

E

Tematikus antológiák

E

Regényes életrajzok, történelmi regények

E

Gyermek és ifjúsági regények, elbeszélések, verseskötetek

E

Az iskola életéhez kapcsolódó műsorokhoz, rendezvényekhez felhasználható tematikus gyűjtemények

T

A német nyelvű irodalom és a Magyarországon élő német nemzetiség irodalmának klasszikus és kortárs művei

V

Ismeretterjesztő és szakirodalom

ETO főosztályok, csoportok

A gyűjtés szintje

A gyűjtés mélysége

0 Általános művek

001/008 A tudomány általában, a könyv, az írás, és a kultúra. Hazai és egyetemes elméleti és történeti összefoglalók

Asz

E

02 Könyvtárak, könyvtártan

Iskolai könyvtárakkal, a könyvtári munkával, a könyvtárüggyel kapcsolatos könyvtártani összefoglalók. Könyvtári szabványok, szabályzatok, jogszabályok, irányelvek. Oktatástechnikával, olvasásra, könyvtárhasználatra neveléssel kapcsolatos módszertani kiadványok. Az iskolai könyvtárak állományára vonatkozó alapjegyzékek, mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, módszertani kiadványok.

Asz

Ksz

E

V

03 Általános lexikonok, enciklopédiák

Ksz

T

07 Újságírás, sajtó

Asz

E

1 Bölcselet, filozófia

1 Filozófia, filozófiatörténet

Asz

E

15 Pszichológia, önismereti ismeretterjesztő könyvek.

Pszichológiai kézikönyvek az általános,- fejlődés- és a pedagógiai pszichológia köréből, a lélektani kutatási, vizsgálati módszerekkel foglalkozó munkák.

Asz

E

17/18 Erkölccsel, esztétikával foglalkozó ismeretterjesztő művek

Asz

E

2 Vallás

22/28 Vallástörténeti kézikönyvek, Biblia, bibliai kézikönyvek

Asz

V

29 Klasszikus görög-római mitológiával foglalkozó összefoglalók

Asz

V

3 Társadalomtudományok

301/308 Szociológia, iskolaszociológia, ifjúságszociológiai szociográfia

Asz

E

31 Statisztika, oktatásügyi statisztika

Asz

E

32 Politika, államelmélet

Asz

E

323 Nemzeti kisebbségek. A magyarországi német nemzetiséggel kapcsolatos művek

Asz

V

33 Gazdaság, közgazdaságtan. Az iskola gazdálkodása. Az intézményi költségvetéssel, gazdálkodással kapcsolatos dokumentumok

Asz

E

34 Állampolgári ismeretek.

Közlekedésrendészeti szabályzatok. A munkaviszonnyal , munkarenddel, munkaügyi vitákkal, bérezéssel, munkaidővel, munkaszervezéssel kapcsolatos irodalom.

Családjoggal, oktatásügyi joggal, művelődésügyi igazgatással kapcsolatos kézikönyvek.

Asz

E

35 Magyar és egyetemes hadtörténettel kapcsolatos kiadványok

Asz

E

36 Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos kiadványok

Asz

E

37 Nevelés és oktatás

A pályaválasztással kapcsolatos, felvételi követelményeket tartalmazó tájékoztató kiadványok. A tanulás elméletével kapcsolatos, diákoknak szóló kiadványok. Pedagógiai lexikonok. Neveléstörténeti összefoglalások, dokumentumgyűjtemények, pedagógiatörténeti munkák. Művelődés- és oktatáspolitikával kapcsolatos művek, a nevelésügy és a közélet kapcsolatával összefoglalók, dokumentumkötetek.

Az oktató-nevelő munkát, a pedagógusok szakmai továbbképzését és az órákra való felkészülését segítő pedagógiai szakirodalom. Tantárgyi ajánló bibliográfiák. A középfokú oktatási intézmények oktatásának tartalmával, formájával és kapcsolatrendszerükkel foglalkozó legfontosabb művek. Az iskolavezetéssel kapcsolatos művek.

Asz

V

371 Tanári kézikönyvek, az iskolában oktatott valamennyi tantárgy, ill. szakkör módszertani segédkönyvei. A nevelés különböző területeivel foglalkozó szakkönyvek: családi életre neveléssel és személyiség formálással kapcsolatos munkák.

Asz

E

372 A tanított tantárgyak tankönyvei, munkafüzetei, feladatlapjai, szakköri füzetei. Az idegen nyelvek (angol, német) tanításához kapcsolódó szöveggyűjtemények eredeti nyelven kiadott nyelvgyakorló olvasmányok.

Asz

V

379 A szabadidő felhasználásával, hasznos eltöltésével kapcsolatos gyűjtemények.

Asz

V

39 Néprajzi szintézisek, a tárgyi és szellemi néprajz ismeretterjesztő kötetei, gyűjteményes munkái, különös tekintettel a magyarországi német nemzetiség néprajzára. Az ifjúságnak szóló illemtani kiadványok, a társadalmi érintkezés szabályai. Műsorok, rendezvények összeállításához kapcsolódó segédkönyvek, gyűjtemények.

Asz

V

5 Matematika és természettudományok

50 Természettudományi kislexikonok és kisenciklopédia, összefoglaló művek.

Asz

V

502 A környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretterjesztő kiadványok, a természetvédelmi területeket, tájvédelmi körzeteket bemutató albumok, ismertetők.

Asz

V

504 Társadalmi ökológiával kapcsolatos kiadványok

Asz

E

51 Matematikai lexikonok, matematikatörténeti munkák. Példatárak, képletgyűjtemények, kézikönyvek.

Matematikai bevezetők, összefoglalók, az önálló matematikai gondolkodást segítő kiadványok, a matematikai logika alapszintű ismeretterjesztő könyvei.

Asz

V

52 Népszerűsítő csillagászati térképészeti összefoglalók, ismeretterjesztő képeskönyvek.

Asz

E

53 A fizika egészét vagy részterületeit bemutató kislexikonok. Ismeretterjesztő, gazdagon illusztrált művek a mechanika, az optika, a hőtan, a hangtan, az elektromosságtan valamint a fizikatörténet tárgyköréből.

Asz

V

54 A kémia egészét vagy részterületeit bemutató kislexikonok és bevezetők. A kémia alapjait, történetét tárgyaló képes ismeretterjesztő munkák.

Asz

V

55 A geológia, a meteorológia alapjait és a hazai földtant összefoglaló monográfiák. Földtani és meteorológiai ismeretterjesztő könyvek.

Asz

E

551 A környezet éghajlatra kifejtett hatásáról szóló könyvek

Asz

E

57/59 biológiai lexikonok, kézikönyvek. Növény és állathatározók, a zsebkönyvtípusú kiadványoktól a rendszerező jellegűekig. A mikroszkópokról, a biológiai kísérleti technikákról, a biológia történetéről, egyes növényekről, állatokról szóló képes ismeretterjesztő könyvek.

Asz

V

6 Alkalmazott tudományok

61 Egészségügyi ábécék, népszerűsítő lexikonok. Az emberi test felépítéséről és biológiájáról szóló összefoglaló kézikönyvek. A higiéniával, az emberi szervezettel, az egészséges életmóddal, az elsősegélynyújtással kapcsolatos alapismereteket tartalmazó ismeretterjesztő munkák. A nemi felvilágosítás irodalma.

Asz

V

62 Technikai kisenciklopédiák. A rádiótechnikával, a televízióval, a híradástechnikával, számítástechnikával foglalkozó könyvek. A szárazföldi, légi, vízi közlekedéssel, űrhajózással kapcsolatos művek. A technika újdonságait bemutató ismeretterjesztő könyvek.

Asz

V

63 A házi kertészet, a gyümölcstermesztés alapvető tudnivalóit, szerszámait és technikáit, valamint a növényvédelem alapjait tárgyaló ismeretterjesztő kiadványok. A háziállatokról, a lakásban tartható növényekről, állatokról szóló irodalom.

Asz

V

64 A háztartási munkákat bemutató kötetek. A szabás-varrás, kötés, horgolás mintakönyvei, útmutatói. Néhány fontosabb szakácskönyv, ötletgyűjtemény.

Asz

E

65 Könyvnyomtatással, nyomdászattal, könyvkiadással és könyvkereskedelemmel, ill. azok egyetemes és magyar történelmével foglalkozó monográfiák. Bélyeggyűjtéssel kapcsolatos irodalom. Telefonkönyv, autóbusz- és vasúti menetrend, postai irányítószám –jegyzék. Általános vezetéselméleti szakkönyvek.

Asz

V

681 A számítástechnika kézikönyvei: szótárak, lexikonok stb. A számítástechnika legfrissebb, képes ismeretterjesztő munkái. Felhasználói kézikönyvek, egyéb segédletek.

Asz

V

689 Barkácsoláshoz, kézimunkához használatos segédkönyvek.

Asz

E

7 Művészet, szórakozás, sport

70 Művészeti lexikonok, bevezető jellegű művészettörténeti összefoglalók az egyetemes és magyar művészetről. Egy-egy művészeti ág összefoglaló művei. Művészetesztétikai, művészeti stílusokat bemutató kiadványok. Alapvető művészeti albumok szemléltetéshez.

Asz

V

78 Zenei ábécék, lexikonok, hangversenykalauzok, bevezető zenetörténetek. Olvasmányos operaismertetők, hangszerismertetők, képes hangszertörténetek, kottás énekgyűjtemények, hangszeres kíséretek.

Asz

V

791/792 Színháztörténeti összefoglalók színházi kalauzok. Az iskolai színjátszással, bábjátszással foglalkozó könyvek.

Asz

V

793/794 Játékgyűjtemények, didaktikai és intellektuális, nyelvi és logikai játékok. Napközis ill. szabadfoglalkozások hasznos eltöltését segítő kiadványok. A néptáncoktatáshoz kapcsolódó gyermek- és néptáncgyűjtemények, kiemelve a magyarországi német nemzetiség néptánchagyományaival foglalkozó művek.

Asz

V

T

796 Sportlexikonok, egyéb összefoglaló munkák. Az oktatott sportágak alapirodalma, játék- és versenyszabályok. Turisztikai alapkönyvek.

Asz

V

8 Nyelvtudomány, irodalomtudomány

80 Általános nyelvészeti kézikönyvek. Egyes nyelvek képes nyelvkönyvei.

Asz

E

800.3 Germán nyelvek. Német nyelv. A német nyelv tanításához szükséges nyelvkönyvek.

Asz

V

801 Egy és kétnyelvű szótárak

Asz

V

809 A magyar nyelvészet szakszótárai, helyesírási kézikönyvek. Magyar nyelvtani és nyelvtörténeti, stilisztikai összefoglalók. Nyelvhelyességgel, nyelvműveléssel összefüggő ismeretterjesztő kiadványok

Asz

V

81/82 Irodalmi lexikonok, világirodalmi bevezető jellegű összefoglalók. Műelemzéseket tartalmazó gyűjtemények. A gyermek- és ifjúsági irodalom összefoglalásai

Asz

V

830 Német irodalom. Német irodalomtörténeti összefoglalók, német irodalmi művek elemzését tartalmazó gyűjtemények

Asz

V

984.511 Magyar irodalmi lexikonok, összefoglaló kézikönyvek. Magyar irodalomtörténeti összefoglalók, monográfiák egyes alkotókról.

Asz

V

9 Földrajz, életrajz, történelem

908 Honismereti kézikönyvek. Összefoglaló jellegű könyvek hazánkról. Veszprém megyére ill. Gyulafirátótra vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok. A Veszprém megyében élt és élő német nemzetiséghez kapcsolódó honismereti munkák.

Asz

V

T

T

91 Világtérképek, atlaszok. Földrészekről, országokról szóló összefoglalók, útikönyvek. Magyarország leíró monográfiája, Magyarország útikönyv, országismertető.

Asz

V

914 A német nyelvterülethez tartozó országok földrajzi leírását tartalmazó művek.

Asz

V

93 / 99 Bevezető jellegű történelmi összefoglalók. Történelmi szöveggyűjtemények, forrásantológiák. Kronológiák, térképgyűjtemények.. Magyar történelmi összefoglalók, kézikönyvek. A magyar történelem jelentős korszakait tárgyaló ismeretterjesztő művek.

Asz

V

943 Németország történetét, a német történelmet tárgyaló ismeretterjesztő művek.

Asz

V

Időszaki kiadványok, folyóiratok

A gyűjtés tárgya

A gyűjtés mélysége

Pedagógiai folyóiratok

V

Tantárgyak módszertani folyóiratai

V

A könyvtári szakma folyóiratai

V

Gyermek és ifjúsági lapok

E

A tananyaghoz felhasználható, szakmai, tudományos, művészeti és ismeretterjesztő folyóiratok

E

Országos és helyi napilapok

E

Nem hagyományos dokumentumok

Az iskolában oktatott tantárgyak tanításához rendszeresen felhasználható oktató, ill. ismeretterjesztő audiovizuális és számítógépes multimédia dokumentumok beszerzése elsődleges.

Válogatással gyűjtendő minden – az iskolai könyvtár gyűjtőkörébe tartozó – formai szempontból nem hagyományos dokumentum, amelynek tartalma beilleszthető a tanítás-tanulás folyamatába:

– az anyanyelvi, idegen nyelvi oktatást segíti

– a művészeti nevelést kiegészíti, szemléltető jellegű

– történelmi korokat, eseményeket és alakokat bemutatja, felidézi

– az embert és természeti környezetét ismerteti

– segíti az irodalom tanítását

– az informatika – ezen belül a könyvtárhasználattan – műveltségi területen alkalmazható

– megszerzett ismeretek elmélyítését, gyakorlását segíti.

VIII. Nyilvántartás

A 3/1975 (VII. 17.) KM-PM számú együttes rendelet mellékletét képező szabályzat rendelkezései nem vonatkoznak a könyvtár átmeneti időtartamra (időlegesen) beszerzett dokumentumaira. Ezek körét, valamint ellenőrzésük és állományból törlésük módját a könyvtár szervezeti és működési szabályzatában kell megállapítani.

Ennek értelmében az iskolai könyvtár időleges megőrzésre beszerzett dokumentumainak nyilvántartása:

Brosúra-nyilvántartás vezetendő a nevelői kézipéldányokról (tankönyvek, tanári kézikönyvek, ill. segédletek, ötlettárak, feladat- és tesztlapok, tantervek, tantervi útmutatók, mintatanmenetek, tanítási programok, fakultációs anyagok), pályaválasztási és felvételi tájékoztatókról, könyvtári tájékoztatókról, menetrendekről, alkalmi műsorfüzetekről, prospektusokról, stb.

A felsoroltak irányt adnak, a hasonló jellegű kiadványoknál a könyvtáros dönti el – az alábbi szempontok alapján -, hogy brosúraként kezeli-e a dokumentumokat:

– tartalmilag gyorsan avuló, fizikailag is könnyen rongálódó, nagyobb példányszámban vett kiadványok, amelyeket a könyvtár átmeneti időre szerez be

– nem tartoznak ebbe a típusba azok a pedagógiai kiadványok, amelyek tartalma időtálló.

A brosúra-nyilvántartást külön leltárkönyvben vagy füzetben kell vezetni ugyanazon módon, mint a könyvek egyedi leltárkönyvét, csak a leltári számok B jelzéssel egészülnek ki.

A tartós tankönyvek is brosúra-nyilvántartásba kerülnek.

A nem hagyományos dokumentumok nyilvántartása egy külön leltárkönyvben (Hk = hangkazetta, CD = CD lemez, Vk = videokazetta, ill. DVD lemez, Szg = számítógépes programok) a felsorolt betűjelzésekkel kiegészített leltári számmal történik.

A hang- és videokazetták, CD-k, DVD-k és CD-ROM-ok nyilvántartásánál a leltárkönyvi egységszám a kazetták, ill. lemezek darabszáma.

Ha a dokumentumhoz más típusú kiegészítő jellegű dokumentum is tartozik (pl. használati útmutató, szövegkönyv), az része a dokumentumnak, vele egy egységet képvisel.

A több dokumentumtípust tartalmazó egységnél mindig az ismeretek többségét hordozó dokumentum adja típust.

A könyvtári dokumentumok nyilvántartása számítógépen és egyedi leltárkönyvek, ill. brosúrákat nyilvántartó füzetek vezetésével történik.

A könyvtár a beszerzendő dokumentumokról dezideráta-jegyzéket vezet, amelyben az alábbi adatokat tünteti fel:

– szerző

– cím

– kiadás

– kiadás éve

– vételár

– javaslatot tevő személy neve

IX. Kivonás, törlés az állományból:

Az állománygondozás szerves része a tervszerű és rendszeres állományapasztás. Az elrongálódott, az elavult tartalmú és fölöslegessé vált dokumentumokat folyamatosan ki kell gyűjteni az állományból.

Minden egyes kivonásra szánt ismerethordozónál egyedileg mérlegelni kell:

– az értéket

– a használhatóságot

– az olvasói igényeket

– mással pótolható-e az adott dokumentum

A döntés mindig a könyvtáros szakmai felelőssége, de bevonható a folyamatba az adott témát legjobban ismerő kolléga, vagy segítség kérhető a szakmai felügyelettől.

A törlendő dokumentumokról törlési jegyzék készül két példányban.

A jegyzéken szereplő adatok:

– a dokumentum leltári száma

– szerző, cím (rövidíteni lehet)

– darabszám

– érték

– a törlés oka

– megjegyzés

– dátum

– a könyvtáros aláírása

– fenntartó engedélye

Egyedi nyilvántartású dokumentumokat csak tételes jegyzék alapján lehet kivezetni a leltárból az alábbi módon:

– a címleltárkönyvben szereplő leltári számot átlósan át kell húzni

– a megjegyzés rovatba be kell írni a törlési jegyzék számát

– a törölt dokumentumok értékét a lap alján göngyölített összegből levonni nem szabad. A címleltárkönyv a mindenkori beszerzés összegét mutatja.

– Az állomány egyenlegét a gyarapodások és törlések különbözetéből tudjuk megállapítani (a címleltárkönyv utolsó göngyölített összegéből és egységszámából levonjuk a mindenkori törlések összegét és egységszámát)

A brosúrák törlésekor nem kell selejtezési jegyzőkönyvet készíteni. A megjegyzés rovatban jelölni kell a dokumentumok törlésének okát. A könyvtáros nem felelős anyagilag ezekért a dokumentumokért, mivel fogyóanyagról van szó. E dokumentumok selejtezése a könyvtáros hatáskörébe tartozik és célszerű évente elvégezni.

Katalógusszerkesztési szabályzat

A hagyományos papíralapú katalógusépítést a számítógépes nyilvántartásra történő áttéréskor könyvtárunk lezárta.

A cédulakatalógus további építése feleslegessé vált. Iskolai könyvtárunk oktatási célra, „minta katalógusként” megőrizte.

A program alkalmas tárgyszóra, ETO számra, szerzőre, címre stb. való keresésre.

A program elnevezése: Szirén Integrált Könyvtári Rendszer

Változatának száma: 9.316

Készítő neve: Mohai Lajos

Elérhetősége: Szirén Bt. 1095 Budapest, Gabona u. 3.

E-mail: sziren9@t-online.hu Telefon: 06-1 219-56-56

Mobil: 06-20-571-47-97

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai, a könyvtárhasználat szabályai

A könyvtár szolgáltatásai:

– A könyvtár állományának egyéni és csoportos helyben használata

– Könyvtárban tartott tanítási órák, csoportos foglalkozások

– Tájékoztatás, irodalomjegyzék összeállítása

– Könyvtári rendezvények szervezése és lebonyolítása

– Kölcsönzés

Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, nevelői, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatás igénybevétele díjtalan.

Az iskola tanulói az iskolába történő beiratkozás után automatikusan a könyvtár tagjaivá válnak.

A beiratkozásnál a név és az osztály azok az adatok, amelyeket nyilvántartunk.

Az iskolatitkár a tanulók adataiban való változásokat naprakészen vezeti, így ha szükséges tőle vesszük át (pl. elérhetőségek) az adatokat.

Az iskolai könyvtárban lehetőség van az állomány egyéni és csoportos használatára, a könyvtárhasználatra épülő tanórák és egyéb csoportos foglalkozások megtartására. A könyvtárban tartandó órákra és csoportos foglalkozásokra előre meghatározott ütemterv szerint kerül sor, melyet a könyvtáros állít össze.

Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:

– olvasótermi, kézikönyvtári könyvek

– folyóiratok

– audiovizuális és egyéb információhordozók kölcsönzése eseti elbírálást igényel.

A csak helyben használható dokumentumokat a nevelők egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik.

Az iskolai könyvtár tájékoztató munkája keretében eligazítást ad a használathoz szükséges ismeretekről. Segíti a nevelőket és a tanulókat az iskolai munkához szükséges irodalom/információk kutatásában. Kérésre összegyűjti meghatározott téma irodalmát, illetve esetenként ajánló jelleggel is készít irodalomjegyzéket.

Kölcsönzés

A könyvtárból könyvet vagy egyéb dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni.

Az olvasói és kölcsönzési nyilvántartás a Szirén könyvtári program segítségével, számítógéppel történik.

Az egy alkalommal kölcsönözhető dokumentumok száma a tanárok számára nincs meghatározva, a tanulóknál összesen egyszerre 3 könyv lehet (a tartós tankönyveken és a kölcsönözhető segédkönyveken kívül).

A kölcsönzés 30 napra történik, hosszabbítás további 30 napra lehetséges.

A tartós tankönyvek és a segédkönyvek kölcsönzési ideje a tanév tartalma.

A munkáltató eszközök kölcsönzése a tanórák időtartamára történik.

A tanév végén minden felszólítás nélkül kötelesek az olvasók a kikölcsönzött könyveket, dokumentumokat visszajuttatni a könyvtárba. Nyári szünetre csak a könyvtáros külön engedélyével – aki a könyvtári környezet figyelembe vételével mérlegeli a kérés indokoltságát- maradhat könyv, ill. dokumentum.

Az iskolával való munkaviszony, tanulói viszony megszűntekor a távozó személy köteles a könyvtár felé rendezni tartozását.

Beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására.

Igyekezni kell a könyvtári rend megtartására. A könyvtári könyvet gondosan kell kezelnie, abba bejegyeznie nem szabad. Óvnia kell a könyvet mindennemű rongálástól. Ha az olvasó a dokumentumot elveszti vagy megrongálja, köteles azt pótolni, ill. ellenértékét megtéríteni.

Az eljárás jogszabályi háttere: 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM sz. együttes rendelet 20. és
21. §-a, valamint a rendelethez kapcsolódó együttes irányelv 29., 30., és 31. pontja.

A fentiek értelmében:

– az elveszett, megrongálódott dokumentumot egy másik, kifogástalan példánnyal

kell pótolnia az olvasónak.

– ha ezt nem tudja megtenni, a dokumentumról készült fénymásolattal is helyettesítheti az eredetit, amennyiben a másolat érdemben helyettesítheti az elveszett dokumentumot.

– Amennyiben a másolat elkészíttetése nem kivitelezhető az olvasó részéről, a könyvtár átvállalja tőle ezt a feladatot, ilyenkor azonban a másolat előállítási költségei az olvasót terhelik.

– ha az elveszett dokumentum másolattal vagy másik példánnyal nem pótolható, az olvasónak a dokumentum mindenkori piaci árát, antikvár becsértékét kell megtérítenie. A térítés egyik esetben sem lehet alacsonyabb a dokumentum állomány-nyilvántartási értékénél.

Ebben a tekintetben a könyvtár minden olvasójával szemben azonos jogokat és kötelességeket érvényesít.

Az iskolai könyvtárban adottak a feltételek (a szerzői jogok figyelembevételével) a másolatszolgáltatás iránti igények kielégítésére.

A könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A könyvtár nyitvatartási rendje igazodik a tanulók igényeihez. A kölcsönzési időről tájékozódni az olvasóterem ajtajára kifüggesztett nyitvatartási rendből, ill. az iskola honlapjáról lehet.

Tankönyvtári szabályzat

1. A tankönyvtári állomány nyilvántartása

A jogszabály szerint az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv, tan­könyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.

– a normatívából vásárolt kötelező olvasmányok, elektronikus dokumentumok egyedi nyilvántartásba kerülnek, számítógépes nyilvántartásuk a Szirén integrált könyvtárkezelő programmal történik

– egyedi (füzetes) nyilvántartást alkalmazunk B (brosúra) előjellel a nevelői könyvekre. Könyvtári tulajdonbélyegzővel látjuk el állományba vétel alkalmával a címlap hátoldalán és a tankönyv végén.

– egyedi nyilvántartást vezetünk (számítógépen) a tartós tankönyvekről – T előjellel. Könyvtári bélyegzővel látjuk el a címlapon a tartós és az ingyen tankönyveket.

2. A tankönyvtár összetétele

A Gyulaffy László Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola tankönyvtárát az oktató-nevelő munkához szükséges, nevelők számára biztosított tankönyvek és a tanulók számára a normatívából vásárolt tartós és ingyen tankönyvek alkotják. Ide tartoznak a német nemzetiségi tankönyvek is.

– A Gyulaffy László Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola különgyűjteményként kezeli a tankönyvtárat

– a tankönyvtár nevelői könyvtár része és a tanulói tankönyvtár is szabadpolcon található

– a nevelői könyvek és a tanulói tankönyvek egyaránt időleges megőrzésűek

– a nyilvántartás alapján minden év október 15-éig összesített táblázat készül a normatíva huszonöt százalékának megfelelő értékben a könyvtár számára vásárolt tankönyvekből

3. A kölcsönzés módja

– a tankönyvosztás alkalmával a tartós tankönyveket és alsó tagozaton a német nemzetiségi tankönyveket az osztályteremben, az ingyen tankönyveket a könyvtárból kapják meg a tanulók aláírás ellenében.

– a tanulónál lévő használt és új tankönyvekről osztályonként összesített lista készül, és a tankönyveket a tanulók aláírás ellenében kapják meg a könyvtárból

– az összesített lista tartalmazza a kölcsönzött tankönyv címét, leltári számát, a kölcsönző tanuló nevét

– a tanév közben kölcsönzött tankönyveket is erre az összesítő listára vezetjük fel

– új tanuló érkezése esetén is ehhez a listához csatoljuk a kölcsönzött tankönyvek listáját

– távozó tanuló esetén erről a listáról töröljük a visszaadott könyveket, feltüntetjük a távozás pontos idejét

– a pedagógusok számára a nevelői könyvtáron keresztül biztosítjuk a munkájukhoz szükséges tankönyveket egy példányban

4. A tankönyvek visszaszedése

– a tanév utolsó tanítási hetében, az osztályfőnökökkel egyeztetett időpontban hozzák vissza a kölcsönzött tankönyveket a tanulók

– Már a tankönyvrendelés során jelezzük írásban a kölcsönzött könyvek kártérítési felelősségére vonatkozó iskolai szabályokat. Megrongált, telefirkált, elhagyott könyvet teljes vételáron kell megtéríteni a tanulóknak. Újabb könyv kölcsönzése csak igazgatói engedéllyel lehetséges. Indokolt esetben – pl. ellopott könyvek – egyedi elbírálás alapján dönthet az iskola vezetője.

5. A tankönyvek selejtezése

– A tankönyvek gyakori változtatása, átdolgozása miatt indokolt a visszaszedett tankönyvek évenkénti áttekintése, az elévült, tönkrement dokumentumok kivonása.

– A kiemelt tankönyvekről évenként selejtezési jegyzőkönyv készül. Kivételt a nemzetiségi tankönyvek jelentenek: megőrzésük négy évig jogszabály szerint kötelező

– A selejtezett tankönyveket átadjuk papírgyűjtésre az iskolai diákönkormányzatnak.

20.2. Adatkezelési szabályzat

Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. CXII. törvény, a 229/2012 (VIII.28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény előírásainak.

Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (pl. statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes.

Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő:

¨ papír alapú nyilvántartás

¨ számítógépes (elektronikus) nyilvántartás.

Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon.

Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan:

Az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják:

¨ általános igazgatóhelyettes, intézményegység-vezető

¨ gazdasági ügyintéző

¨ iskolatitkár.

A tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják:

¨ általános igazgatóhelyettes, intézményegység-vezető

¨ gazdasági ügyintéző

¨ iskolatitkár

¨ osztályfőnökök

¨ napközis nevelők

Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a Kt. 2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben:

Az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan:

¨ általános igazgatóhelyettes, intézményegység-vezető

¨ gazdasági ügyintéző

¨ iskolatitkár.

A tanulók adatait továbbíthatja:

Fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató.

A sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.

A magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a tanulószerződés kötőjének, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbíthatja: igazgató, általános igazgatóhelyettes, intézményegység-vezető, osztályfőnök, iskolatitkár.

A diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: iskolatitkár.

A tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához kapcsolatosan adatot továbbíthat: igazgató, általános igazgatóhelyettes, intézményegység-vezető, osztályfőnök.

Az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: igazgató.

A családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, intézményegység-vezető és osztályfőnök.

Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős.

A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni:

¨ összesített tanulói nyilvántartás (vezetéséért felelős: iskolatitkár)

¨ törzskönyv (vezetéséért felelős: általános igazgatóhelyettes, intézményegység-vezető, osztályfőnök)

¨ bizonyítvány (vezetéséért felelős: általános igazgatóhelyettes, intézményegység-vezető, osztályfőnökök)

¨ beírási napló (vezetéséért felelős: iskolatitkár)

¨ osztálynaplók (vezetéséért felelős: általános igazgatóhelyettes, intézményegység-vezető, osztályfőnökök)

¨ napközis és tanulószobai csoportnaplók (vezetéséért felelős: általános igazgatóhelyettes, intézményegység-vezető, napközis nevelők, tanulószoba vezetők)

¨ diákigazolványok nyilvántartása (vezetéséért felelős: iskolatitkár).

A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartáshoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény gazdasági ügyintézője a felelős, valamint az általános igazgatóhelyettes tartja nyilván.

Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az igazgató a felelős.

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Általános rendelkezések

1. Az adatkezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja az alkalmazottak, valamint a tanulók adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása.

2. A Szabályzat alapját képező jogszabályok:

– az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. Tv.,

– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Tv.,

– a 229/2012 (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról,

3. A Szabályzat hatálya

3.1. A Szabályzat hatálya kiterjed az intézmény igazgatójára, vezető beosztású alkalmazottaira, minden közalkalmazottjára, továbbá az intézmény tanulóira.

3.2. E Szabályzat szerint kell ellátnia:

· a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését (továbbiakban együtt: közalkalmazotti adatkezelés), valamint

· a tanulók adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: tanulói adatkezelés).

3.3. E Szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra.

A tanulókkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad.

4. A Szabályzatban használt fogalmakhoz a Függelék szerint értelmező rendelkezések kapcsolódnak.

I. rész

A közalkalmazottakra vonatkozó adatkezelés

1. Felelősség a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért.

1.1. Az intézményben a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért

– az intézmény igazgatója,

– az érintett közalkalmazottak tekintetében a szakmai ellenőrzést végző vezetők (igazgatóhelyettesek),

– az iskolatitkár,

– a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel.

1.2. Az intézmény igazgatója felelős a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint e Szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények ellenőrzéséért.

1.3. A teljesítményértékelést végző vezetők (igazgatóhelyettesek) felelősségi körén belül gondoskodnak arról, hogy a teljesítményértékelés folyamatába bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos teljesítményértékeléshez szükséges adatokat ismerhesse meg.

1.4. Az iskolatitkár felelős azért, hogy illetményszámfejtés körébe tartozó adatok intézményen belüli feldolgozása és továbbítása során az adatvédelmi rendelkezéséket betartsák.

2. Az alkalmazottak nyilvántartott adatai

2.1. A nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján nyilvántartott adatok: név, születési hely és idő, állampolgárság, lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám, munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok:

– iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása

– munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok

– alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek

– munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés

– munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja

– szabadság, kiadott szabadság

– alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei

– az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei

– a többi adat az érintett hozzájárulásával.

2.2. A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint nyilvántartott és kezelt adatok köre alapvetően megegyezik a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörök adataival, ezért az alkalmazottak adatainak nyilvántartására a közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése szolgál a Szabályzat melléklete szerinti adatlapok formájában.

2.3. A közalkalmazotti alapnyilvántartás rendezetten tárolja és feldolgozza a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyával összefüggésben keletkezett és azzal kapcsolatban álló adatait.

2.4. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörén kívül – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adatszerzés nem végezhető, ilyen adat nem tartható nyilván.

2.5. Az intézmény külön törvény alapján nyilvántartja a közalkalmazott bankszámlaszámát, valamint a magán – nyugdíjpénztári tagságával kapcsolatos adatokat.

2.6. A nemzeti köznevelésről szóló törvény által előírt, de a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörébe nem tartozó nyilvántartás vezetését a munkaköri leírással feladatkörébe utalt ügyintéző végzi.

3. A közalkalmazotti adatkezelésben közreműködők feladatai

3.1. Az intézmény közalkalmazottainak adatkezelését az iskolatitkár végzi.

3.2. A magasabb vezető beosztású igazgató tekintetében a közalkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el.

3.3. A közalkalmazotti alapnyilvántartás VII. adatköréből, a munkából való rendes szabadság miatti távollét időtartamának nyilvántartását az iskolatitkár vezeti.

3.4. A közalkalmazotti alapnyilvántartás személyi juttatásról szóló VI. adatköréhez tartozó nyilvántartást az iskolatitkár vezeti.

3.5. Az iskolatitkár felelősségi körén belül köteles gondoskodni arról, hogy:

– az általa kezelt, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának;

– a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés;

– a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését egyeztesse az igazgatóval, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg;

– ha a közalkalmazott nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését kéri, kezdeményezze az igazgatónál az adathelyesbítés, illetve kijavítás engedélyezését;

– a közalkalmazott írásbeli hozzájárulásának beszerzéséről az önkéntes adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelőzően.

3.6. Személyügyi nyilvántartási feladatban működik közre minden olyan közalkalmazott, aki az intézménynél tevékenysége során a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörével és a személyi irattal összefüggő adatot is kezel.

4. A közalkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása

4.1. A közalkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes módszerrel (KIR) vezethető. Ez esetben – a következő kivételekkel – papír alapú adatlapot nem kell vezetni. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni a közalkalmazott

– adatainak első alkalommal történő felvételekor, ebben az esetben az érintett közalkalmazott aláírásával igazolja az adatok valódiságát

– áthelyezéskor

– közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén

– a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére azokat az adatokat, amelyekre betekintési joga kiterjed.

4.2. A 4.1. pont alapján készített iratokat személyügyi iratként kell kezelni.

4.3. A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból a közalkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezés esetén azonnal és véglegesen törölni kell a közalkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célokból a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók.

4.4. A technikai azonosító a közalkalmazott egyéni azonosítót az intézmény nem változtathatja meg a közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt. A technikai azonosítóról az adatok megismerése végett a jogosultakon kívül másnak tájékoztatás nem adható.

4.5. Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, jogosulatlan továbbítás és nyilvánosságra hozatal ellen. A számítógépen vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartás technikai védelmére vonatkozó szabályokat az informatikai szabályzat tartalmazza.

4.6. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.

4.7. A közérdekű adatokon kívül a közalkalmazott nyilvántartott adatairól – a 4.8. pont szerinti adattovábbítás kivételével – tájékoztatás nem adható. A közalkalmazott személyi anyagát az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével kiadni nem lehet.

4.8. Az intézmény a nem nyilvános személyes adatokat csak törvényben meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett közalkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek.

4.9. A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatkörébe tartozó és a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint továbbíthatók: a fenntartónak (helyi önkormányzatnak), a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. Ezen kívül a Kjt. 83/D §-a szerint a közalkalmazott felettesének, a minősítést végző szervnek, a fegyelmi eljárást lefolytató testületnek vagy személynek.

4.10. Az adattovábbítás a 4.9. pontban felsoroltak írásos megkeresésére postai úton ajánlott küldeményként, kézbesítés esetén átadókönyvvel történhet, illetve e-mailen történt megkeresés esetén elektronikus formában a megfelelő adatvédelem biztosításával. Intézményen belül papír alapon, zárt borítékban.

4.11. Az adattovábbítás az igazgató aláírásával történik. Az illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbítást az iskolatitkár irányítja.

5. A közalkalmazott jogai és kötelezettségei

5.1. A közalkalmazott a saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet személyi irataiba történt betekintésről, adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről.

5.2. A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását, a nyilvántartást vezetőtől, egyéb esetekben az igazgatótól írásban kérheti. A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek.

5.3. A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az igazgatót, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról.

6. A személyi irat

6.1. Közalkalmazotti szempontból személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor (ideértve a közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat is), fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz.

6.2. A közalkalmazotti álláshelyekre kiírt pályázatokra (álláshirdetésekre) beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell iktatni és kezelni.

6.3. A személyi iratok körébe az alábbiak sorolandók:

– a személyi anyag iratai

– a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok

– a közalkalmazottnak az alkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratok (adóbevallás, fizetési letiltás)

– a közalkalmazott saját kérelmére kiállított, vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok.

6.4. Az iratokban szereplő személyes adatokra a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak.

7. A személyi irat kezelése

7.1. Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése, személyi számítógépes nyilvántartó rendszer (KIR) működtetése az iskolatitkár feladata.

7.2. A személyi iratokba a következő szervek és személyek jogosultak betekinteni:

a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 83/D §-ában meghatározott személyek:

– a közalkalmazott felettese

– a teljesítményértékelést végző vezető (igazgatóhelyettes)

– feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző szerv

– a fegyelmi eljárást lefolytató testület vagy személy

– munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság

– a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság

– az illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül

– az adóhatóság, a társadalombiztosítási igazgatási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv.

Más jogviszony alapján keletkezett iratokba az arra vonatkozó törvény szerint jogosultak (adóellenőr, TB ellenőr).

7.3. Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen Szabályzat, valamint a 20/2012. (VIII.31.) EMMI – rendelet iratkezelési előírásai alapján történik.

7.4. A közalkalmazotti jogviszony létrehozásának elmaradása esetén a közalkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat vissza kell adni az érintettnek, illetve a személyi anyagot annak a szervnek, amely azt megküldte.

7.5. A személyi anyag tartalma:

– a közalkalmazotti alapnyilvántartás adatlapjai

– a pályázat vagy szakmai önéletrajz

– az erkölcsi bizonyítvány

– az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata

– továbbképzés elvégzéséről szóló tanúsítvány másolata

– iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata

– a kinevezés és annak módosítása

– a vezetői megbízás és annak visszavonása

– a címadományozás

– a besorolás iratai, közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok

– az áthelyezésről rendelkező iratok

– a teljesítményértékelés

– a közalkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat

– a hatályban lévő fegyelmi büntetést kiszabó határozat

– a közalkalmazotti igazolás másolata.

7.6. A 7.5. pontban felsorolt iratokat (személyi anyagként) minden esetben együttesen kell tárolni.

7.7. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a közalkalmazotti alapnyilvántartást vezető iskolatitkár összeállítja a közalkalmazott személyi anyagát. A törvény eltérő rendelkezésének hiányában, a személyi anyagban a személyi iratokon kívül más irat nem tárolható.

7.8. A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is.

7.9. A személyi anyagnak „Betekintési lap”-ot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, jogszabályi alapját és időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A „Betekintési lap”-ot a személyi anyag részeként kell kezelni.

7.10. A közalkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D §-ában felsorolt személyek a „Betekintési lap” kitöltését követően jogosultak betekinteni, kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXXV. Tv. 42 §-ában foglalt eseteket.

7.11. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni, és a személyi anyagot irattározni kell. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait az irattározási tervnek megfelelően a központi irattárban kell elhelyezni. Az irattárba helyezés előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni az irattározás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását.

7.12. A személyi anyagot – kivéve, amelyet áthelyezés esetén átadtak – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni.

II. rész

A tanulók adatainak kezelése és továbbítása

1. Felelősség a tanulók adatainak kezeléséért

1.1. Az intézmény igazgatója felelős a tanulók adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és e Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért.

1.2. Az igazgatóhelyettesek felelősek a vezetői feladatmegosztás szerint irányításuk alá tartozó területen folyó adatkezelés szabályszerűségéért.

1.3. Az osztályfőnökök, a pedagógusok, valamint az iskolatitkár a munkaköri leírásukban meghatározott adatkezeléssel összefüggő feladatokért tartoznak felelősséggel.

2. Nyilvántartható és kezelhető tanulói adatok

2.1. A tanulók személyes adatai a nemzeti köznevelésről törvény végrehajtásáról szóló meghatározott nyilvántartások (KIR) vezetése céljából, pedagógiai célból, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, iskola-egészségügyi célból a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők.

2.2. A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény 41. § 4. pont alapján nyilvántartott adatok:

1) tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma

2) szülő, törvényes képviselő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma

3) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok:

– felvételivel kapcsolatos adatok

– a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok

– a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok

– a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok

– beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok

– a tanulóbalesetre vonatkozó adatok

– a tanuló diákigazolványának sorszáma

– a tanuló azonosító száma

– a tankönyvellátással kapcsolatos adatok

– a többi adat a szülő hozzájárulásával, továbbá

4) jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges azon adatok, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

3. Az adatok továbbítása

A tanulói adatok a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott célból továbbíthatók az intézménytől:

1) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat

2) sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeiből

3) a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak

4) a diákigazolvány-jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat

5) a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához

6) az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatok ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából

7) a családvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából

8) a tankönyvforgalmazókhoz, a külön törvényben meghatározott körben és célból.

4. Az adatkezelés – továbbítás intézményi rendje

4.1. A tanulói adatkezelésre és továbbításra jogosultak:

Az igazgató, igazgatóhelyettesek, osztályfőnök, feladatköre vagy megbízása szerint a pedagógus, tankönyvterjesztéssel megbízott alkalmazott, iskolatitkár.

4.2. Az iskolatitkár feladata a tanulói nyilvántartásra szolgáló beírási napló vezetése, valamint a diákigazolványok sorszámát tartalmazó nyilvántartás vezetése. A beírási naplót és a nyilvántartásokat biztonságos módon elzárva tartja, a hozzáférést csak az arra illetékes személyeknek biztosítja. Gondozza a diákigazolványok elkészítéséhez szükséges igénylőlapokat.

4.3. Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, törzslapot, és kiállítja a bizonyítványt. A törzslapok, és bizonyítványok őrzésére az iskolatitkári szobában elhelyezett lemezszekrény szolgál. Adattovábbítást végez a 3.3) pontban írt körben. A tudás értékelésével kapcsolatban a saját tantárgya tekintetében a pedagógus is illetékes.

4.4. Az iskolatitkár kezeli a tanulóbalesetekre vonatkozó adatokat, s továbbítja a jegyzőkönyvet a jogszabályban meghatározottak szerint.

4.5. Az igazgatóhelyettes kezeli a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatokat, és előkészíti a 3.7) pontban írt adattovábbításra vonatkozó iratot.

A gazdasági ügyintéző (ISZSZ) nyilvántartja és kezeli a kedvezményes intézményi étkezési díj megállapításához, valamint az ingyenes tankönyv biztosításához szükséges adatokat. A kedvezmények megállapításához szükséges adatok kezelésében feladatkörén belül részt vesz az iskolatitkár, valamint az iskolai tankönyvterjesztéssel megbízott alkalmazott.

4.6. Az igazgató adhatja ki a 3.1), 2), 5), 7) pontban írt adattovábbításról szóló iratokat. Az irat előkészítőjét az igazgató jelöli ki.

4.7. Az illetékes igazgatóhelyettes adja ki a 3.4), 6), 8) pontok szerinti adattovábbításról szóló iratokat.

4.8. Az adatkezelő az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapjául szolgáló jogszabályt.

Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a tanuló és a szülő figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. A tanuló önkéntes adatszolgáltatásba történő bevonásához előzetesen be kell szerezni a szülő írásos engedélyét. Az önkéntes adatszolgáltatási körbe tartozó adatok gyűjtéséről az igazgató határoz.

4.9. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt.

4.10. Az iskolatitkár köteles gondoskodni az adatok megfelelő eljárásban történő megsemmisítéséről, ha azok nyilvántartása már nem tartozik a nemzeti köznevelésről szóló törvényben és a Szabályzat II/2.1. pontjában írt célok körébe.

4.11. A tanulói jogviszony megszűnése után a törzslap őrzése az irattári szabályok szerint történik.

Az osztálynaplót az utolsó tanítási óra után az e célra szolgáló zárható teremben kell elhelyezni.

5. Titoktartási kötelezettség

5.1. Az igazgatót, igazgatóhelyettest, a beosztott pedagógust, továbbá azt, aki esetenként közreműködik a tanuló felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást.

5.2. A kiskorú tanuló szülőjével közölhető minden gyermekével összefüggő adat, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené, vagy veszélyeztetné a tanuló érdekét.

5.3. Az adat közlése akkor sérti, vagy veszélyezteti súlyosan a tanuló érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szülői magatartásra, közrehatásra vezethető vissza.

5.4. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével, értékelésével, minősítésével összefüggő megbeszélésre.

A titoktartási kötelezettség kiterjed mindazokra, akik részt vettek a nevelőtestületi értekezleten.

5.5. A titoktartási kötelezettség alól a szülő írásban felmentést adhat. A felmentést – a pedagógus, a nevelőtestület javaslatára vagy saját döntése alapján – az igazgató kezdeményezheti írásban.

5.6. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a tanulók adatainak a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott nyilvántartására és továbbítására.

Az adatok nyilvántartását és továbbítását végzők és abban közreműködők azonban betartják az adatkezelésre vonatkozó előírásokat.

5.7. A nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a tanulóval kapcsolatban adatok nem közölhetők.

III. rész

Záró rendelkezések

A jóváhagyott adatkezelési szabályzat egy példányát az iskolatitkári irodában, az iskolai könyvtárban és a tanári szobában hozzáférhető szervezeti és működési szabályzattal együtt kell kezelni. Rendelkezéseiről az intézmény igazgatója és általános igazgatóhelyettese, továbbá az intézményegység-vezető és az iskolatitkár ad tájékoztatást.

Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának 2. számú mellékletét képező adatkezelési szabályzat a nevelőtestületi értekezlet elfogadása után a fenntartó jóváhagyása után válik érvényessé.

20.3. Az intézmény szervezeti ábrája
A jelenlegi szervezeti felépítés

Igazgató

Általános igazgatóhelyettes Intézményegység-vezető

Könyvtáros Német nyelvi mk.

Munkaközösség-vezetők

Alsós mk.

Tanítók Rendszergazda

Napközis nevelők

Felsős mk. vezető

Szakos tanárok

Magyar mk.

Magyar szakos tanárok

Iskolatitkár

VKSz Zrt.

Karbantartó Portás

ISzSz

Gazdasági ügyintéző Takarítók

Nevelési Tanácsadó

Iskolapszichológus Logopédus

Bárczi Gusztáv Általános Iskola EGYMI

Gyógypedagógus Gyógypedagógiai asszisztens

20.4. Bombariadó-terv

Bombariadó és robbantással történő fenyegetés esetén az iskola valamennyi érintett dolgozója, tanulója és az iskolában tartózkodó személyek a vészhelyzetben őrizzék meg nyugalmukat, segítsék elő a vészhelyzet ellátásában résztvevők munkáját.

1./ A fenyegető tartalmú értesítés érkezhet:

– telefonon

– faxon

– levélben vagy

– számítógépen

A fenyegető értesítést annak észlelője (átvevője) köteles azonnal az iskola igazgatójának, távolléte esetén az igazgatóhelyetteseknek jelenteni.

A bejelentés során az észlelőnek közölnie kell:

– a fenyegetés időpontját

– a fenyegetés tartalmát

– az egyéb benyomásokat, telefonáló esetén (hangja, kiejtése stb.)

2./ Intézkedés

Fenyegető észlelésről szóló bejelentés vétele után a következők szerint jár el:

– a fenyegető bejelentést közli az illetékes hatósággal (Rendőrség 107)

– az ügyről és a hatósági intézkedésről tájékoztatja az igazgatót és az igazgatóhelyetteseket

– az iskola igazgatója vagy az igazgatóhelyettesek elrendelik a bombariadót vagy robbantással történő fenyegetés esetén az épület biztosítását

– szükség esetén intézkednek az épület kiürítéséről

Kiürítés esetén a tanulók a dolgozók és az ott tartózkodó személyek az alábbi kijáratokon vonuljanak a kézilabdapályára. A műhelyszárnyból az 1. számú északi ajtón keresztül, az oktatási szárnyból az 1. számú északi és 2. számú déli ajtón keresztül, a tornatermi szárnyból a 2. számú északi és a 4. számú északi ajtón keresztül. A kazánházból az 5. számú északi ajtón keresztül. Az iskola területén elhelyezett óvodai csoport pedig 3. számú déli ajtón keresztül.

A bombariadó és a robbantással történő fenyegetés esetén az épület kiürítése után, illetve az illetékes hatósági kiküldöttek megérkezésekor az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek által kijelölt dolgozó vagy dolgozók elkísérik a rendőröket (tűzszerészeket) az épület helyiségeinek átvizsgálására.

Amennyiben az ellenőrzés befejezése után a hatóság erre engedélyt ad, a bombariadót vagy a robbantással történő fenyegetettséget meg kell szüntetni. Munkaidő alatt az iskola környékén tartózkodó dolgozókat és tanulókat értesíti az iskola igazgatója vagy az igazgatóhelyettesek arról, hogy folytathatják munkájukat, illetve az oktatást.

Az intézmény Szervezeti és Működési szabályzata egyéb utasításokat is tartalmaz.

20.5. Munkaköri leírás-minták

AZ ÁLTALÁNOS IGAZGATÓHELYETTESI MUNKAKÖRBEN VÉGZENDŐ FELADATOK:

A pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli munka irányításának megosztásában az alábbiakért felelős:

irattár kezelésének ellenőrzése
nyomtatványok rendelésének felügyelete
bizonyítványok, anyakönyvek, diákigazolványok kezelésének felügyelete
másodlatok kiadásának felügyelete
osztály- és napközis naplók ellenőrzése
a helyettesítések összesítése, jelentése
statisztikák és órarendek elkészítése
a tanórán kívüli egyéb foglalkozások segítése, ellenőrzése
nevelési értekezletek tartása
részt vesz az igazgató utasításai alapján az ellenőrzési feladatok ellátásában, illetve az igazgató tartós akadályoztatása esetén ellátja azokat.

A munkakör tartalma:

1. A pedagógiai munka irányításának feladatai, melyeket az igazgató utasítására, illetve közösen végeznek:

· A helyi nevelési programban és az éves munkatervben meghatározottak végrehajtásának segítése, ellenőrzése

· Az éves munkatervben megfogalmazott ellenőrzési szempontok és a jogszabályokban megfogalmazottak alapján az egyes dolgozók munkájának értékelése

· Az iskolában folyó pedagógiai munka egyes részterületeinek elemzése. Az elemzések eredményeit nevelési értekezleteken ismerteti a testülettel.

· Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat koordinálja:

Összeállítja a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók névsorát, és róluk az osztályfőnököktől információt gyűjt (személyes beszélgetések, indokolt esetben családlátogatás alapján).

Tájékoztatja az osztályfőnököket, hogy milyen problémával, hol, mikor fordulhatnak hozzá. Ők erről értesítik a tanulókat és a szülőket.

Gyermekbántalmazás vélelme esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,

a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi az illetékes önkormányzati szervnél.

Ellátja az SNI-s gyerekekkel kapcsolatos feladatokat.

Feladatával egyező témájú programokat szervez.

Adatokat szolgáltat a jelentések elkészítéséhez.

Munkájáról évente beszámolót készít.

2. Tervező, szervező tevékenység

· A jogszabályi előírások, fenntartói utasítások, valamint az iskola vezetőjével és a munkaközösség-vezetőkkel történt egyeztetés után elkészíti a tantárgyfelosztást és az órarendet.

· Javaslatot tesz a nevelők feladat-ellátási tervének elkészítésére.

3. Adminisztratív jellegű feladatok

· Ellenőrzi az iskolatitkárnak az iratkezeléssel, a tanulók nyilvántartásával, a bizonyítványok, az anyakönyvek kezelésével a másodlatok kiadásával, valamint a diákigazolványok kezelésével kapcsolatos tevékenységét.

· Az iskolatitkárral, a gazdasági dolgozóval és a nevelőkkel együttműködve elvégzi a statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos tennivalókat.

· A német nemzetiségi intézményegység-vezetővel közösen havonta ellenőrzi az osztály- és csoportnaplókat.

· Havonta begyűjtik a nevelők kötelező benntartózkodás nyilvántartására szolgáló nyomtatványokat.

Pénzügyi, gazdálkodási feladatok
· Az intézményvezető távollétében engedélyezi a kötelezettségvállalást, igazolja a szakmai teljesítést és utalványoz.

AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG–VEZETŐI MUNKAKÖRBEN VÉGZENDŐ FELADATOK:

A pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli munka irányításának megosztásában az alábbiakért felelős:

irattár kezelése
nyomtatványok
bizonyítványok, anyakönyvek kezelése
másodlatok kiadása
osztály- és napközis naplók ellenőrzése
helyettesítések összesítése, jelentése
nevelők helyettesítéséről való gondoskodás
statisztikák és órarendek elkészítése
a tanórán kívüli egyéb foglalkozások segítése, ellenőrzése
nevelési értekezletek tartása
részt vesz az igazgató utasításai alapján az ellenőrzési feladatok ellátásában, illetve az igazgató tartós akadályoztatása esetén ellátja azokat

A pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli munka irányításának megosztásában az alábbiakért felelős:

a német nemzetiségi tagozat vezetője (igazgatóhelyettesi beosztásban intézményegység-vezetőként) tervezi, szervezi és ellenőrzi a tagozat működését
segíti a németet idegen nyelvként tanulók és tanítók munkáját
véleményt alkot a német nyelvszakos nevelők közalkalmazotti jogviszonyának létesítésével és megszüntetésével kapcsolatban
véleményt mond az e körbe tartozó nevelők munkájáról
ösztönzi és támogatja továbbképzésüket
óra- és foglalkozás-látogatásokat végez
bemutató foglalkozásokra ösztönöz
bemutató foglalkozásokat tart a nemzetiségi német nyelv és irodalom, a német nyelv és irodalom, valamint a népismeret műveltségi területeken
gondoskodik e területekkel kapcsolatos felmérések összeállításáról, lebonyolításáról és értékeléséről
elvégzi a német nemzetiségi oktatással kapcsolatos adminisztratív feladatok ellenőrzését. (pl. bizonyítványok, anyakönyvek, vizsgajegyzőkönyvek stb.)
együttműködik a helyettesítésről történő gondoskodás, valamint a helyettesítések összesítése területén az általános igazgatóhelyettessel.
vezeti (minden dolgozó vonatkozásában) a helyettesítési naplókat
naprakész állapotban vezeti a német nemzetiségi nyelvoktatásra vonatkozó adatokat
figyelemmel kíséri a szakmódszertani kiadványokat, és azokról nevelőtársait is tájékoztatja
működési területén javaslatot tesz a pedagógiai program korrekciójára, a szaktanterem fejlesztésére és a könyvtári állomány gyarapítására
részt vesz a tantárgyfelosztás és az órarend összeállításában. Javaslatot tesz a nemzetiségi támogatás felhasználására.
kapcsolatot tart más nemzetiségi intézményekkel
támogatja és irányítja a működési körébe tartozó nem kötelező tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat, különös tekintettel a hagyományok ápolására
tanulók nyilvántartását ellenőrzi
nevelők ügyeleti beosztását folyamatosan koordinálja
az igazgató és az általános igazgatóhelyettes tartós akadályoztatása esetén gyakorolja a kötelezettségvállalás és utalványozás, valamint az ellenőrzéssel kapcsolatos jogokat.

A OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKAKÖRBEN VÉGZENDŐ FELADATOK:

Főbb feladatok:

Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki a nevelőtestület véleményének kikérése után.
Munkáját az SZMSZ és mellékleteiben meghatározottak, valamint egyéb iránymutatások alapján végzi.
Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek írásos dokumentuma felső tagozatban a tanmenet.
Osztálya közösségének felelős vezetője.
A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően az alábbiak a szakmai feladatai és a hatásköre:
Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványait oktató, nevelő tanárokkal, a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel.
Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére.
Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a tanártársai elé terjeszti.
Szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, tájékoztató füzet útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről.
Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló napra kész vezetése, félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók stb.).
Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére (a tanulók véleményét figyelembe véve).
Javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét.
Segíti a tanulók pályaválasztását, pályaorientációját azok személyiségének ismeretében.
Segíti a statisztikai adatszolgáltatásokat, adatokat ad októberben és egyéb esetekben az érintettek részére.
A tanulók szociális, családi és kulturális hátterének, érdeklődési körének, egyéni adottságainak képességeinek feltárása.
A beiskolázás és a pályaválasztás figyelemmel kísérése, pedagógiai segítése.

Egyéb feladatok:

A törvény és az iskolavezetés által meghatározott időszakonként szöveges értékelést ír a tanulókról az értesítő füzetbe (ellenőrzőbe).
Gondosan, határidőre kitölti kézzel és számítógéppel (ha lehetséges) a bizonyítványokat, az anyakönyveket, a bizonyítványokat kiosztja, és gondoskodik az összegyűjtésükről.
Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve. Segíti az osztályközösség kialakulását.
Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat.
Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli.
Határidőre elvégzi a gyermekek ki- és bejelentési kötelezettségét, az elektronikus bizonyítvány-elkészítést (amennyiben lehetséges).

A PEDAGÓGUS MUNKAKÖRBEN VÉGZENDŐ FELADATOK:

MUNKAKÖR CÉLJA:

A hivatásának legjobb tudása szerinti megfelelés. A tudás közvetítése, átadása.

FŐBB FELADATOK:

A pedagógus felelősséggel és önállóan végzi munkáját a tanulók nevelése érdekében.

Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit

· a Köznevelési törvény

· az intézmény pedagógiai programja és helyi tanterve

· az iskolai munkaterv

· a nevelőtestület határozatai

· továbbá az igazgató

· illetőleg a felettes szerveknek az igazgató útján adott útmutatásai alkotják.

Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi.

A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint nevelő-oktató munkából az egyes munkaköröknek megfelelően minden nevelőre kötelezően vonatkoznak.

Közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében.

Alkotó módon részt vállal:

· a nevelőtestület újszerű törekvéseiből

· a közös vállalások teljesítéséből

· az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből

· az iskola hagyományainak ápolásából

· a tanulók folyamatos felzárkóztatásából

· a tehetséggondozást szolgáló feladatokból

· a pályaválasztási feladatokból

· a gyermekvédelmi tevékenységből

· a tanulók egésznapos foglalkoztatásának tervezéséből, szervezéséből, irányításából

· a diákönkormányzat kialakításából, és működéséből.

A tanítási órán minőségi munkát végez (felkészülés, szervezés, ellenőrzés, értékelés).

· Önképzés, munkaközösségi munkában való aktív részvétel, továbbképzés a lehetőségekhez mérten.

· A nevelő-oktató munkával összefüggő megbeszéléseken, értekezleteken való részvétel.

· Egyes adminisztratív és szervezési feladatok elvégzése, melyeket az intézmény nevelő-oktató munkája tesz szükségessé, illetve amelyeket az érvényben lévő jogszabályok előírnak.

· Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet az igazgató által meghatározott időpontban a munkaközösség-vezető véleményével az igazgatónak jóváhagyásra bemutatja. Ha az alapdokumentumok nem változnak, a bevált tanmenetet – folyamatos kiegészítéssel – több éven át használhatja.

· Saját tanmenettel minden pedagógusnak rendelkeznie kell, melyet ellenőrzéskor kérésre be kell mutatni.

· Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat maximum két héten belül kijavítja. A felmérő dolgozatok megíratását előre jelzi. A házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja, és velük együtt értékeli.

· Részt vesz az iskola szülői értekezletein, fogadóórát tart.

· Az intézmény egészére kötelezően háruló feladatok közül egyes teendőket az intézményen belüli szakértelmen és az egyenlő teherviselés elvein alapuló munkamegosztás szerint – egy-egy pedagógus lát el.

· Ezek a pedagógiai többletmunkák a következők lehetnek:

– egyes, óraszámmal is kifejezhető feladatok (pl.: korrepetálás, helyettesítés, énekkar vezetése, szakkörök, tanulmányi kirándulás, tanulókíséret, tanulószoba stb.)

– versenyekre való felkészítés

– szertárakért a felelősség vállalása (fejlesztés, rendezés, selejtezés).

A PEDAGÓGUS KÖTELESSÉGEI

A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben az alábbi kötelességei vannak:

a./ A tanulók fejlődését figyelemmel kísérje és elősegítse.

b./ A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa.

c./ A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon.

d./ Nevelő-oktató tevékenységében a tanítás során a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan nyújtsa.

e./ A gyermekek, tanulók emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben.

A PEDAGÓGUS JOGAI

A pedagógust munkakörével összefüggésben az alábbi jogok illetik meg:

A pedagógiai program alapján a kiegészítő tananyagot, valamint a nevelés és a tanítás módszereit megválaszthatja.
A szakmai munkaközösség véleményének meghallgatásával megválaszthatja az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket.
Irányítja és értékeli a tanulók munkáját.
Minősíti a tanulók tudását.
Juthasson hozzá a munkájához szükséges ismeretekhez.
A nevelőtestület tagjaként részt vehet az iskola pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolhatja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.
Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapíthatja, részt vehet pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában.
Szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vehet helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában.
Személyét, mint a pedagógusközösség tagját illesse megbecsülés, személyiségi jogait tartsák tiszteletben, nevelői, oktatói tevékenységét ismerjék el.

FELELŐSSÉG:

· A rábízott tanulók haladásáért.

· Az osztályközösség kialakulásáért, fenntartásáért.

· A munkaközösség munkájáért.

· Felelős a rábízott feladatok határidőre történő végrehajtásáért

FÜGGELMI VISZONYOK

· a munkáltatói jogokat a KLIK igazgatója gyakorolja

· közvetlen felettese az iskola igazgatója

· irányítása alá nem tartozik senki

· együtt kell, hogy működjön az iskola technikai személyzetével, a tantestület tagjaival

SPECIÁLIS JOGOK

· javaslatokat tehet az iskola programjának folyamatos javításához

· képviselheti a tanulók érdekét iskolavezetési megbeszéléseken

ALÁÍRÁSI JOG

· a munkájával kapcsolatos hivatalos iratokat aláírhatja (napló, törzslap, szaktanári, osztályfőnöki dicséretek)

· aláírási joggal azon kísérő levelek esetében rendelkezik, melyek nem járnak semmilyen anyagi vonzattal, csupán tájékoztató jellegűek

EGYÉB SPECIÁLIS JOGOK

· Munkájához a hálózatba kötött, internettel rendelkező számítógépet használhatja.

HATÁSKÖR

o Feladatával kapcsolatban módosításokat, újításokat kezdeményezhet, melyekkel segíti az intézmény munkáját és az iskola továbbfejlődését.

o Teljes hatáskörrel elvégzi a rábízott feladatokat.

A SZAKTANÁRI MUNKAKÖRBEN VÉGZENDŐ FELADATOK:

Feladatai a pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően a

következők:

· Az általa tanított tantárgyra tematikus, éves tanmenetet készít a használt, alkalmazott, iskolavezetés által is jóváhagyott tankönyvek alapján, ill. a követelményeket figyelembe véve.

· A tanítási órákra felkészül.

· Az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik.

· Adminisztratív feladataira gondot fordít.

· Ügyeletet, helyettesítést vállal.

· Személyi adataiban történt változást az igazgatónak azonnal jelenti.

· Távolmaradása esetén időben, előre értesíti az igazgatót, az igazgatóhelyetteseket, és gondoskodik arról, hogy a tanmenet, a tankönyv és az általa használt kulcsok a helyettesítő nevelő rendelkezésére álljanak.

· Az iskolai rendezvényeken a részvétele kötelező.

· A tanítási időn kívül a tanév programjának megfelelően szakmai tanácskozáson, értekezleteken részt vesz.

· Számára az SZMSZ betartása kötelező, vétség esetén fegyelmi eljárás kezdeményezhető.

· Oktató-nevelő tevékenysége során ellátja a tehetséggondozás, tehetség-kiválasztás feladatát, tevékenységét.

· A fentieken kívül elvégzi azokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató vagy bármelyik helyettese megbízza.

NAPKÖZIS NEVELŐ MUNKAKÖRBEN VÉGZENDŐ FELADATOK

MUNKAKÖR CÉLJA:

A gyermekek délutáni munkájának segítése, támogatása.

FŐBB FELADATOK:

· A napközis tanulók rendszeres, hatékony foglalkoztatása érdekében foglalkoztatási tervet készít

· A foglalkoztatási terv keretében biztosítja a napközis tanulók részére a másnapi felkészülést:

o megismerteti velük az önálló és módszeres tanulást

o szükség esetén segítséget nyújt a felkészüléshez

o gondoskodik az írásbeli házi feladatok tanulók általi maradéktalan elkészítéséről

o rendszeresen ellenőrzi az elkészített házi feladatokat

o a szóbeli feladatokat a napközis tanulóktól kikérdezi, szükség esetén gyakoroltatja

o a gyengébb tanulókat egyénileg, vagy tanulócsoportok keretében korrepetálja előre meghatározott időpontokban

o rendszeresen együttműködik az osztályban tanítókkal

Egyéb feladatok:

o A tanítási órák végeztével a felügyeletére bízott napközis tanulók csoportját ebédelteti, melynek során gondoskodik a kulturált érkezési viselkedésről, a személyi higiénia szabályainak megtartásáról.

o Ebéd után kötetlen szabadidőben biztosítja a tanulók mozgását, kikapcsolódását, rossz idő esetén a tanteremben, jó idő esetén pedig a szabad levegőn. A színvonalas szabadfoglalkozások érdekében csoportja számára kulturális, sport, játék és munkafoglalkozásokat szervez.

o A taneszközöket, játékokat a napközis munkaközösség-vezetőtől beszerzi, egy tanévre átveszi, azokkal elszámol. Az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik.

TANULÓSZOBÁS NEVELŐ MUNKAKÖRBEN VÉGZENDŐ FELADATOK

MUNKAKÖR CÉLJA:

A gyermekek délutáni munkájának segítése, támogatása.

FŐBB FELADATOK:

· A tanulószobás tanulók rendszeres, hatékony foglalkoztatása érdekében foglalkoztatási tervet készít

· A foglalkoztatási terv keretében biztosítja a tanulószobás tanulók részére a másnapi felkészülést:

o megismerteti velük az önálló és módszeres tanulást

o szükség esetén segítséget nyújt a felkészüléshez

o gondoskodik az írásbeli házi feladatok tanulók általi maradéktalan elkészítéséről

o rendszeresen ellenőrzi az elkészített házi feladatokat

o a szóbeli feladatokat a tanulószobás tanulóktól kikérdezi, szükség esetén gyakoroltatja

o a gyengébb tanulókat egyénileg vagy tanulócsoportok keretében korrepetálja előre meghatározott időpontokban

o rendszeresen együttműködik a felső tagozatos szaktanárokkal

Egyéb feladatok:

o A tanítási órák végeztével a felügyeletére bízott tanulószobás tanulók csoportját ebédelteti, melynek során gondoskodik a kulturált érkezési viselkedésről, a személyi higiénia szabályainak megtartásáról.

o Ebéd után kötetlen szabadidőben biztosítja a tanulók mozgását, kikapcsolódását, rossz idő esetén a tanteremben, jó idő esetén pedig a szabad levegőn. A színvonalas szabadfoglalkozások érdekében csoportja számára kulturális, sport-, játék- és munkafoglalkozásokat szervez.

o A taneszközöket, játékokat a munkaközösség vezetőtől beszerzi, egy tanévre átveszi, azokkal elszámol. Az általa átvett eszközöket megőrzi, hiány esetén anyagi felelősséggel tartozik.

A MUNKAKÖZÖSSÉG –VEZETŐ MUNKAKÖRBEN VÉGZENDŐ FELADATOK:

MUNKAKÖR CÉLJA:

A pedagógus kollégák szakmai összefogása.

FŐBB FELADATOK:

A nevelési folyamat ellenőrzése, elemzése, értékelése
Helyi szakmai pedagógiai továbbképzés tartalmi kimunkálása
Javaslattétel a nevelési értekezletek témáira
Összefoglaló elemzés, értékelés, beszámoló készítése a nevelőtestület számára, valamint – igény szerint- az igazgató részére a munkaközösség tevékenységéről
Az általános rend, fegyelem ellenőrzése, az iskolai munka zavartalanságának biztosítása
Az intézmény vagyoni védelme (takarékosság)

EGYÉB FELADATOK:

· Leltározás, a munkaközösség rendelkezésére álló eszközök körében

· Figyelemmel kíséri a feladataival kapcsolatos jogszabályokat

· Segíti az információtovábbítást

· A szükséges kimutatások elkészítéséhez segítséget nyújt

FELELŐSSÉG:

· A munkaközösség munkájáért

· Felelős a rábízott feladatok határidőre történő végrehajtásáért

KIHÍVÁSOK:

A munkaközösség az összekötő láncszem a pedagógusok és az iskolavezetés között. Ennek az összhangnak a megteremtése.

HELYETTESÍTÉS:

Tartós távolléte esetén a munkaközösség általa kijelölt tagja helyettesíti

A KÖNYVTÁROS MUNKAKÖRBEN VÉGZENDŐ FELADATOK:

MUNKAKÖR CÉLJA:

Az intézmény könyvtárának gondozása.

A könyvtáros feladata, hogy az iskola oktató-nevelő munkáját a Gyűjtőköri szabályzatban meghatározott információhordozók gyűjtésével, feldolgozásával és szolgáltatásával segítse.

Munkáját az igazgató irányításával, ellenőrzésével és támogatásával végzi.

Fokozottan ügyel a pedagógusok szakirodalmi ellátására.

FŐBB FELADATOK:

Szakmai feladatai

Állománygondozás

– Állománygyarapítás

· Felelős az évi költségvetési keretből biztosított összeg tervszerű és folyamatos felhasználásáért.

· Tájékozódik a megjelenő kiadványokról.

· Szükség esetén egyedi beszerzéseket is végez.

· A beszerzéseknél konzultál a munkaközösségek vezetőivel (tagjaival), figyelembe veszi az iskola vezetőségének javaslatait.

– Állományba vétel

· A beszerzett dokumentumokat a könyvtárba érkezés után azonnal nyilvántartásba veszi.

· A nyilvántartásokat naprakész állapotban tartja.

· Rendszeresen (évenként) állományválogatást végez.

· A felesleges, elhasználódott, tartalmilag elavult műveket a rendeleti előírásoknak megfelelően törli az állományból, selejtezést végez.

– Állományvédelem

· A könyvtáros felelős a könyvtár rendeltetésszerű használatáért.

· Állományellenőrzési rendeleti előírás szerint az igazgató utasítására előkészíti a leltározást, (raktári rend, raktári katalógus ellenőrzése, leltározási ütemterv elkészítése), valamint részt vesz a leltározás lebonyolításában.

· Pontosan vezeti a kölcsönzési nyilvántartást.

· A rábízott könyvtári állományért a könyvtár működési szabályzatában meghatározott mértékben anyagi felelősséggel is tartozik.

Szolgáltatások

– Kölcsönzés.

– Könyvtár bemutató foglalkozásokat, könyvtárhasználati ismereteket nyújtó órákat vezet, előkészíti a könyvtári szakórákat.

– Rendszeresen tájékoztatást ad a könyvtár új szerzeményeiről (pl.: faliújság).

– Az iskolai munkatervben meghatározott feladatokat – nevelési értekezlet, évfordulós események, tanulmányi verseny, vetélkedő stb. ajánlójegyzék összeállításával segíti.

EGYÉB FELADATOK:

· A könyvtáros kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, a munkaközösség-vezetőkkel, a szaktanárokkal.

· Szakmai kapcsolatot tart a helyi (közművelődési) könyvtárral.

· A tartós tankönyveket nyilvántartja, kiadja, beszedi, selejtezi, ha szükséges.

· Gyűjti az iskoláról a különböző kiadványokban, napilapokban, hetilapokban és folyóiratokban megjelent írásokat, képeket magyar és nemzetiségi nyelven is.

· Gondozza az iskolai archívumot: évenként rendszerezve vagy tematikus rendben tárolja az intézményünk életével kapcsolatos anyagokat, melyek a későbbiekben hozzájárulhatnak egy iskolánkról szóló kiadvány elkészítéséhez.

· A könyvtárban a pedagógusok és a diákok számára ajánlott fenntarthatósággal kapcsolatos könyvek, folyóiratok, segédanyagok elkülönítése külön polcon.

FELELŐSSÉG:

· felelős az iskola könyvtári állományáért

· a könyvek állagának megóvásáért

· felelős a rábízott feladatok határidőre történő végrehajtásáért.

· a rábízott tanulók haladásáért

· az osztályközösség kialakulásáért, fenntartásáért

KIHÍVÁSOK:

A pedagógiai munkája során a tanulók olvasásszeretetre nevelése.

A DIÁKÖNKORMÁNYZATI MUNKÁT SEGÍTŐ PEDAGÓGUS MUNKAKÖRBEN VÉGZENDŐFELADATOK:

MUNKAKÖR CÉLJA:

Az intézményben működő DÖK támogatása, segítése, felügyelete.

FŐBB FELADATOK:

– Segíti a DÖK döntését a saját működési rendjéről és munkaprogramjáról, annak módosításáról, egy tanítás nélküli munkanap felhasználásáról a tantestület egyetértő véleményének kikérése után.

– Esetenként részt vesz az iskolavezetőségi értekezleteken, információt közvetít az iskolavetés és a diákönkormányzat között.

– Felügyeli a diákönkormányzat munkáját, s azt hatékonyan segíti.

– Vezeti a megbeszéléseket.

– Levezeti a diák-önkormányzati képviselőválasztásokat.

– Az iskolai önkormányzatiság minél teljesebb körű megvalósítása, működése.

– Évente beszámolót készít a DÖK munkájáról.

SPECIÁLIS JOGOK

A DÖK-öt megillető jogok gyakorlásában támogatja a diákönkormányzatot.

AZ ISKOLATITKÁR MUNKAKÖRBEN VÉGZENDŐ FELADATOK:

MUNKAKÖR CÉLJA:

Az intézményben zajló külső és belső kommunikáció zavartalanságának biztosítása. Az iskola teljes adminisztrációs munkájának bonyolítása, az iskola image-ének figyelembevételével.

FŐBB FELADATOK:

· elkészíti a kimenő leveleket, e-maileket

· naprakészen vezeti a tanulók nyilvántartását, karbantartja ezt

· KIR-rendszerben végzi a tanuló-nyilvántartást

· iktatja a beérkező és a kimenő leveleket

· az iktatást a számítógépben is végzi, ami a betűrendes rendezéshez szükséges

· vezeti a postakönyvet

· kezeli a fénymásoló készüléket

· naponta ellenőrzi az iskola e-mail levelezőjét, az ott található leveleket nyomtatja, a címzettek részére eljuttatja, iktatja

· kezeli a faxüzeneteket

· aktuális információkat szolgáltat a tanároknak (a fiókrendszer használatával)

· hirdetményeket helyez ki a tanári szobákban lévő hirdetőtáblákon

· iratrendezési és iratselejtezési tervet készít

· gondoskodik arról, hogy a körözvény naprakész állapotban legyen, papíralapon és számítógépen is

· adatokat szolgáltat statisztikához, beszámolókhoz

· összeállítja a statisztikai jelentést és eljuttatja a megfelelő helyekre

· intézi a pedagógusok által kért adminisztrációs jellegű feladatokat

· elkészíti a tanulók továbbtanulási, beiskolázási statisztikáját

· elvégzi az első osztályosok beiratását

· az évközi tanulók felvételét, a távozó tanulók távozását adminisztrálja az osztályfőnök közreműködésével (részükre a pontos adatokat is szolgáltatja)

· kiadja és begyűjti az osztályfőnököktől a bizonyítványokat és az anyakönyveket

· kezeli a szigorú számadású nyomtatványokat, s rendelésükről is gondoskodik

· a bizonyítvány-másodlatokat aláírásra előkészíti

· figyeli az interneten megjelenő iskolánkat érintő információkat, továbbítja azokat az igazgatónak

· tanév elején elkészíti az aktuális nyomtatványokat, ajtófeliratokat, adatlapokat, órarendeket, gondoskodik azok kihelyezéséről

· a beszámolókat és szabályzatokat legépeli, iktatja, kezeli

· kezeli a telefonokat

EGYÉB FELADATOK:

· rendezi a pedagógusigazolványokat, az ezzel kapcsolatos kimutatásokat elkészíti

· intézi a diákigazolványok és a tanulói azonosító számok beszerzését

· az iskolaorvosi kezeléssel kapcsolatos adatokat begyűjti, egyeztet

· kezeli az internetes baleseti jegyzőkönyvkészítő programot

· számon tartja az SzM választmányi tagjait, és elkészíti az évenkénti 3 alkalommal lebonyolításra kerülő megbeszélések meghívóját, jelenléti íveit

· figyelemmel kíséri a feladataival kapcsolatos jogszabályokat

· havonta figyeli a KÖRPI által küldött információkat, s eljuttatja a címzettekhez

FELELŐSSÉG:

· Felelős az iskola arculatának csorbítatlanságáért

· Minden kimenő levél maradéktalanul helyes formájáért

· Az iskoláról megjelenő anyagok megfelelő kiviteléért. Gondoskodik a megfelelő embléma használatáról, a megfelelő név, cím alkalmazásáról

· Felelős a rábízott feladatok határidőre történő végrehajtásáért.

KIHÍVÁSOK:

Az iskolatitkár az első láncszem a külső kommunikációs láncban.

Maradéktalan megfelelés a vezetők és a kollégák munkával kapcsolatos igényeinek.

Precíz és pontos adatok szolgáltatása a fenntartó számára.

A szolgáltatott adatok hitelességének és naprakész voltának biztosítása.

HATÁSKÖR, KÉPVISELETI JOGOK:

Teljes hatáskörrel elvégzi a rábízott feladatokat.

FÜGGELMI VISZONYOK

· munkáltatói jogokat a KLIK igazgatója gyakorolja

· közvetlen felettese: az általános igazgatóhelyettes

· az irányítása alá nem tartozik más dolgozó

· együtt kell, hogy működjön az iskola gazdasági ügyintézőivel, a tantestület tagjaival

SPECIÁLIS JOGOK

· az iskola teljes adatbankjában, országos rendszerhez kapcsolódva adatokat módosíthat, ki és bejelentéseket tehet a rendelkezésére álló számítógép segítségével

ALÁÍRÁSI JOG

· aláírási joggal azon kísérő levelek esetében jogosult, melyek nem járnak semmilyen anyagi és erkölcsi vonzattal, csupán tájékoztató jellegűek

A RENDSZERGAZDA MUNKAKÖRBEN VÉGZENDŐ FELADATOK:

MUNKAKÖR CÉLJA:

Különféle teljesítményű számítógépes hálózatokat (pl. személyi számítógépek) üzemelteti, illetve azok működését felügyeli és ellenőrzi.

FŐBB FELADATOK:

A gépterem, géppark felügyelete, működtetése.
Felelős a teremben lévő értékekért, azok célszerű használatáért.
Köteles – ha szükséges – az órákon, a tanórán kívüli, a délutáni internet-használat során a teremben tartózkodni.
Feladata az oktató programok elindítása, befejezése.
Az esetlegesen felmerülő hibák esetén gondoskodik a legrövidebb határidőn belüli elhárításról.
Gondoskodik az eszközök zavartalan működéséről.
Kapcsolatot tart a szakszervizekkel.
Köteles a tanulók számára év elején balesetvédelmi oktatást tartani, valamint a tanulókat a gépek helyes használatára megtanítani.
A gépek megőrzése, működésüknek figyelemmel kísérése mindennapos feladat. A teremben illetéktelen személy nem tartózkodhat.
A számítástechnikai eszközök fizikai és anyagi védelme miatt a gépterem zárásáért felelősséggel tartozik.
Az áramtalanításról használaton kívüli időben gondoskodni köteles.
A kommunikációs kapcsolatok (adatátviteli vonalak és berendezések) állapotának figyelemmel kísérése, a fellépő rendellenességek és hibák gyors elhárítása.
Számítógépes hálózatok, perifériák és kapcsolódó berendezések működtetése, felügyelete, a folyamatos feldolgozás biztosítása.
A dolgozók által használt számítógépek működőképességének biztosítása.
Az iskolavezetés által engedélyezett, jogtiszta iskolai programok feltelepítése.
Nyomtatók működőképes állapotának biztosítása.
Évente megtervezi a fejlesztő munkát.
Javaslatot tesz a tervezésekre.
Ellátja a TIOP-1.1.1/07/1-2008-0986-os számú projekt által az iskolában üzemeltetett IKTeszközök rendszergazdai feladatait 2012. április 11-től 2017. április 11-ig.

EGYÉB FELADATOK:

Az iskolai számítógépeken lévő információkat havonta menti.
A mentéseket regisztrálja.
A bizonyítványok nyomtatásának teljes körű felügyelete.
Vírusirtó programok feltelepítése, ellenőrzése.

FELELŐSSÉG:

· Felelős a gépek állapotáért.

· Az adatok védelméért.

·

KIHÍVÁSOK:

A lehetőségekhez mérten jó minőségű, kifogástalanul működő géppark megteremtése.

FÜGGELMI VISZONYOK

· munkáltatói jogokat a KLIK igazgatója gyakorolja

· közvetlen felettese: az iskola igazgatója

· együtt kell, hogy működjön az iskola gazdasági ügyintézőivel, a tantestület tagjaival

EGYÉB SPECIÁLIS JOGOK

· Az iskola által használt országos adatbankokhoz belépési jogosultsága van.

20.6. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata
A diákönkormányzat jogai

A diákönkormányzat véleményezési joggal rendelkezik a működéssel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A diákönkormányzat véleményezési joggal rendelkezik:

a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekre vonatkozó döntések meghozatalakor,
a tanulók helyzetét értékelő és elemző beszámolók elkészítésekor és elfogadásakor,
tanulói pályázatok és versenyek meghirdetésekor, megszervezésekor,
iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor,
tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásakor,
könyvtár és sportlétesítmények rendjének kialakításakor,
az intézményi SZMSZ elfogadásakor és módosításakor,
a házirend elfogadásakor és módosításakor,
a tanulói szociális juttatások elveinek meghatározásakor,
az ifjúságpolitikai célok pénzeszközeinek felhasználásakor.
A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed:

saját működésére és hatásköre gyakorlására,
a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására,
egy tanítás nélküli munkanap programjára,
saját tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére,
a tájékoztatási rendszer vezetőinek, munkatársainak megbízására, valamint ebben közreműködő személyek megbízására.
A diákönkormányzat kötelességei:

Az iskola diákjainak érdekképviselete, érdekvédelme, vélemények, javaslatok feltárása, továbbítása az iskola vezetősége felé. Az iskola vezetőségéhez írásban benyújtott véleményekre, javaslatokra az iskola igazgatója 30 munkanapon belül köteles válaszolni.
A diákönkormányzat figyelemmel kíséri az iskolában folyó oktató- és nevelőmunkát, az iskola működését, gazdasági ügyeit, tapasztalatairól évente egy alkalommal diákfórumon tájékoztatja az ifjúságot, és javaslatokat kér a gondok, problémák megoldásához.
A diákság – a vezetőség által megbízott tanárok segítségével – nyilvánosságot ad az iskola programjainak, tanulói, tanári véleményeknek, ötleteknek, javaslatoknak, szervezi az iskolai rendezvények programját.
Szabadidős, kulturális és sportprogramok kezdeményezésével és szervezésével sokszínű iskolai élet kialakítását kezdeményezi. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének a mindenkori tanulói létszám több, mint 50 %-a minősül.